A kohéziós, vagyis a fejletlenebb térségek felzárkóztatását szolgáló uniós támogatás eddigi összegét meg kell védeni – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök kedden újságíróknak Brüsszelben, a „kohézió barátaiként" emlegetett országcsoport csúcstalálkozóján.

Elmondta: a találkozón a kohéziós támogatási főösszeg csökkentésének elutasításán túlmenően egyetértés volt abban is, hogy a kohéziós támogatási pénzek „jobb felhasználása" – amit a gazdagabb EU-országok kérnek számon – nem vezethet felesleges bürokráciához. A „kohézió barátai" amellett vannak, hogy tartsák fenn az uniós társfinanszírozás 85 százalékos arányát, az áfaelszámolás szabályozását pedig ne változtassák meg – közölte.

Ezek azok a legfőbb pontok, amelyekben az országcsoport valamennyi tagja egyetért, a további részletkérdésekben már nincs akkora egyetértés, hogy feltétlenül együtt tudjanak maradni, mindenkinek meg kell tehát vívnia a saját harcát is – tette hozzá a miniszterelnök.

A 15 uniós tagországból, valamint a várhatólag jövő nyáron EU-taggá váló Horvátországból álló csoportot aggasztja, hogy a következő, 2014 és 2020 közötti időszakra szóló középtávú uniós költségvetési kerettervben (Multiannual Financial Framework, MFF) számos EU-tagállam jelentős mértékben le akarja faragni a kohéziós támogatási alap összegét. Ez a brüsszeli volt a harmadik találkozójuk – előzőleg Bukarestben, majd Pozsonyban tanácskoztak. Most a részvevői kör kiegészült a szociális partnerekkel, vagyis a szakszervezetek és a munkaadók európai szintű képviseletével.

Orbán Viktor elmondta: mind a szakszervezetek, mind a munkaadók osztják azt az álláspontot, hogy „ha az előző hét évben volt valami jó az unióban, akkor az az volt, hogy a kohézión keresztül munkahelyeket és gazdasági növekedést tudott elérni olyan országokban, ahol erre egyébként önerőből nem lettek volna képesek".

„Ezt a képességet nem elveszíteni kell, hanem megerősíteni. Az egyetlen bevált eszköztől akarnak lemondani azok, akik vissza akarják vágni az összegeket" – mondta a kormányfő.

Orbán Viktor védhetetlen álláspontnak nevezte azt, hogy a legkevésbé fejlett uniós régióktól pénzt akarnak elvenni, miközben a fejlettebb régiók közül jó néhánynak megemelnék a támogatását, emellett pedig a növelnék az unión kívüli országok támogatását.

„Miért van az, hogy Szabolcs-Szatmár megyétől pénzt veszünk el, Afrikának meg adunk?" – tette fel a kérdést.

Korábban uniós egy tisztségviselő is megállapította: a javaslatok abba az irányba mutatnak, hogy jobban támogatnák az átlagosan viszonylag fejlettebb EU-országokon belüli egyes fejletlenebb régiókat, mint az összességében fejletlenebb EU-országokat.

Orbán Viktor megfogalmazása szerint „a pillanatnyi hadijelentés nem néz ki jól", hiszen a jelenlegi előterjesztések alapján Magyarország 30 százalékkal kapna kevesebb kohéziós pénzt 2014 és 2020 között, mint 2007 és 2013 között. Magyarország helyzete e tekintetben a politikai megoldást igénylő, beazonosított problémák egyike – mondta Orbán Viktor.

Ugyanakkor a miniszterelnök kitért arra, hogy érzékelhető a hangulatváltozás Magyarország körül, az Európai Bizottság 2012-re és 2013-ra vonatkozó gazdasági előrejelzése ugyanis jelentős mértékben megnövelte az ország tekintélyét. Magyarország abban az ötös csoportban van, amely képes a következő évben csökkenteni az államadósságát, úgy, hogy már idén is csökkentette, és a csökkentés aránya Magyarországon a legnagyobb – közölte. Kiemelte azt is, hogy Brüsszel jövőre gazdasági növekedést jósol Magyarországon, még ha alacsonyabbat is, mint ahogy azt a magyar kormány várja.

Orbán Viktor szerint Magyarországnak most, a pénzügyi konszolidáció megvalósítása után arra kell választ találnia, hogy miként lehet több munkahelyet létrehozni alacsony európai növekedés mellett.

Ami a „kohézió barátai" által együttesen vallott fő pontok egyikét, az uniós társfinanszírozás 85 százalékos arányának a megőrzését illeti, ezzel kapcsolatban a magyar miniszterelnök elmondta: van olyan javaslat, amely szerint ezt 75 százalékra kellene csökkenteni. Ez Magyarországnak rossz lenne, és ha az önerőt így 15 százalékról 25 százalékra kellene emelni, akkor az lenne a magyar igény, hogy az a pénz, amit így pótlólagosan elköltenének a magyar költségvetésből – tehát ami a kohéziós beruházások 10 százaléka lenne –, az ne számítson be a 3 százalékon maximált költségvetési hiányba.