Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár a népesedési világnap alkalmából a Magyarság Házában tartott tanácskozáson arról beszélt, hogy a Kárpát-medencei magyarság lélekszáma fogy, ennek fő okai – az elvándorlás, az asszimiláció, a születések számát meghaladó halálozási adatok – ismertek, azt kell megvizsgálni, mi vezet ezekhez a jelenségekhez. Hozzáfűzte: ugyanakkor nemcsak helyzetleírásra van szükség, hanem javaslatokat is ki kell dolgozni a kedvezőtlen folyamatok megváltoztatására.

Magyarországon a halálozások számának több mint három évtizede tartó folyamatos növekedését a születések száma nem képes ellensúlyozni, ennek következtében 1981-től folyamatosan fogy a népesség. E folyamat tartóssága egyedülálló a világon.

Vukovich Gabriella, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke kiemelte, Magyarország népességcsökkenésének problémáját a család és a munka összeegyeztetésének segítésével lehetne kezelni, ez azonban – tette hozzá – komoly társadalmi szemléletváltást is igényelne. Hangsúlyozta, hogy a világ népesedési problémáinak oka az, hogy a Föld egyes részein rendkívül gyors ütemben nő a népesség, míg más országokban csökken, és ott inkább a termékenység növekedését kellene segíteni. Jelenleg 1,2 milliárd ember él a fejlett országokban és 5,7 milliárd a fejlődőkben, és ez a különbség tovább nő, 2100-ra már 13 és 87 százalék lesz ez a megoszlás – mutatott rá.

Az Európai Unió népessége jelenleg lassan nő, jórészt a bevándorlásnak köszönhetően. 2035-ig tovább gyarapszik a népesség, eléri az 520 milliót, 2060-ra azonban a mai szintre esik vissza – jegyezte meg. Közölte, hogy a népesség csökkenése összefügg az elöregedéssel. Az európai társadalmak képe teljesen átalakulhat: a gyermekek aránya csökken, az időseké viszont a többszörösére nő.

Tóth Péter Pál, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének tudományos tanácsadója hangsúlyozta, a politikának el kell döntenie, hogy képtelennek tartja-e magát a kialakult helyzet megváltoztatására, és hagyja, hogy spontán folyamatok alakítsák a népesedést, vagy kísérletet tesz a népesedés befolyásolására. A kedvezőtlen hatások kiküszöbölésére hosszú távú koncepciót kell kidolgozni – hangoztatta.

Véleménye szerint a parlamenti pártok konszenzusára épülő, átfogó, kiszámítható, parlamenti ciklusokon átívelő népesedési politikára és annak alárendelt családtámogatásra van szükség. Ennek kialakításában érdemes figyelembe venni a többi uniós tagállam jó gyakorlatát, hiszen nemcsak magyar jelenség az elöregedés és a népességfogyás – mutatott rá.