A pártállam sajtójának irányítása, a cenzúra működése, a hazai és nemzetközi ideológiai harc és a titkosszolgálatok ezzel összefüggő tevékenysége áll a középpontjában annak a két kiadványnak, amelyet a Nemzeti Emlékezet Bizottsága mutat be Budapesten.

Borvendég Zsuzsanna történész Újságírásnak álcázva című kötete a Nemzetközi Újságíró Szervezet (NÚSZ) és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) kapcsolatát tárja fel.

Az 1946-ban létrejött NÚSZ a megalakulása után a szovjet titkosszolgálat irányítása alá került, a hidegháború ideológiai frontján a KGB által meghatározott feladatokat hajtotta végre. Így például az afrikai gyarmatok felszabadulása után a szovjet befolyás erősítése érdekében próbáltak pozíciókat szerezni egyes harmadik világbeli országok tömegtájékoztatásában - mondta az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársa az MTI-nek.

Hasonlóan fontos ideológiai küldetés volt a nyugati újságíró-szervezetekbe való kommunista „behatolás”. Miután a NÚSZ-ról köztudott volt, hogy a KGB eszköze, a demokratikus országokban nem látták szívesen a szervezetet, így a MÚOSZ-ra várt a feladat, hogy beférkőzzön a nyugati újságírók köreibe.