Pénteken terjeszti be a kormány a parlamentnek az alaptörvény ötödik, három pontot érintő módosítását, amelyről várhatóan ősszel szavaz majd a Ház – mondta Gulyás Gergely fideszes országgyűlési képviselő budapesti sajtótájékoztatóján.

Az alkotmánymódosítás reagálás a Velencei Bizottság és az Európai Bizottság bírálataira, valamint az Orbán Viktor miniszterelnök és Paczolay Péter alkotmánybírósági (Ab) elnök közötti megbeszélés eredménye – jelentette ki  a politikus.

Kifejtette: az Európai Bizottság három témakörben fogalmazott meg úgynevezett adminisztratív leveleket a magyar kormánynak, kérve az alaptörvény módosítását.

Ezek egyike azt a passzust érintette, amely szerint ha az államnak váratlan fizetési kötelezettsége támad bírósági – például európai bírósági – döntés miatt, adót vethet ki ennek finanszírozására.

A kormánypártok lemondanak a bíróságok közötti ügyáthelyezés átmenetinek szánt lehetőségéről is – folytatta a kormánypárti képviselő. Hozzátette ugyanakkor, hogy korábban sem uniós, sem komoly belpolitikai vitát nem váltott ki, amikor az Országos Igazságszolgáltatási Tanács élt ezzel a lehetőséggel a szocialista kormány alatt. Ennek ellenére a Fidesz egyetért azzal, hogy az ügyáthelyezés átmeneti eszköz, látni kell azonban, hogy a fővárosban és Pest megyében elképesztő leterheltséggel dolgoznak a bíróságok– mondta.

A módosítás harmadik pontját a kormányfő és az Ab-elnök közötti egyeztetés eredményeként javasolja a kabinet: a bírói kezdeményezésre történő soron kívüli alkotmánybírósági törvény-felülvizsgálat határideje harmincról kilencven napra változhat. Gulyás Gergely emlékeztetett arra, Orbán Viktor vállalta a Paczolay Péterrel folytatott megbeszélésen, hogy az Ab-törvény módosításának elfogadása előtt kikérik az Alkotmánybíróság álláspontját. Ezt az ígéretet a Fidesz-frakció „valóra is fogja váltani” – fűzte hozzá.

Gulyás Gergely úgy fogalmazott: „a létező viták ellenére a kormány továbbra is kompromisszumra törekszik az Európai Bizottsággal. A módosítást nem kezeljük politikai presztízskérdésként, ha az unió jogrendjén kívül a módosítás a magyar nemzeti érdekkel is összhangban áll”. Hangsúlyozta, tekintettel arra is, hogy a kritikák nem a negyedik alkotmánymódosítás legfontosabb pontjait érintik, „a nemzeti érdeket a bizottsággal való megegyezés szolgálja”.