Szombat éjjel három fiatal lány életét vesztette a budapesti West Balkán szórakozóhelyen 23 óra után pánik tört ki, a tömeg kiáramlott a szórakozóhelyről, a lányok ekkor haltak meg
Vizsgálják a szervezők felelősségét, illetve igazságügyi orvosszakértő bevonásával a fiatalok halálának pontos okát is. A terézvárosi polgármesteri hivatal tájékoztatása szerint a hely kérvényezte nyilvántartásba vételét, azonban ez alapján csak háromszázan, este 10-ig tartózkodhattak volna bent. West Balkán nyilvántartásba vételi dokumentuma szerint legfeljebb háromszáz embert engedhettek volna be, mondta Hassay Zsófia terézvárosi polgármester, miután szombat éjjel három fiatal lány halt meg, amikor a tömegben pánik tört ki. A szórakozóhelynek nem volt működési engedélye, csak nyilvántartásba vételi számot kapott, így legfeljebb háromszáz fő részvételével, este 10-ig tarthatott volna rendezvényt. Ezzel szemben a buli szervezői szerint 2881 darab, belépésre jogosító karszalagot adtak el a tragédia kezdetéig, vagyis a pánik kirobbanásakor legalább 2500-an lehettek a termekben. A szervezők ennél is nagyobb tömegre számítottak, erre utal az a hétfői Facebook-bejegyzés, miszerint "4000 fős ruhatár kapacitás" lesz a helyszínen.
(http://index.hu/bulvar/2011/01/16/harom_lany_halt_meg_a_tomegben/ )
A Belügyminisztérium megkezdte a vizsgálatot a diszkótragédia ügyében. Az eddigi adatok szerint a tragédia bekövetkeztében fontos szerepet játszott a jogszabályok súlyos áthágása, azok be nem tartása - írta közleményében a BM. Öt személyt őrizetbe vettek. (http://hirszerzo.hu/belfold/20110116_diszkotragedia_belugyminiszterium#… )

Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség megdöbbenve értesült a tragédiáról, hogy vasárnapra virradóra egy budapesti szórakozóhelyen három fiatal lányt halálra taposott a tömeg - közölte Stágel Bence, a szervezet elnöke. A kereszténydemokrata országgyűlési képviselő kiemelte: osztoznak a szülők, a hozzátartozók és barátok fájdalmában, egyúttal bíznak a tragédia okozóinak mielőbbi felelősségre vonásában. (http://hirszerzo.hu/belfold/20110116_diszkotragedia_iksz#rss )

A Fidesz-KDNP oktatási munkacsoportja szerint nem indokolt a jelenlegi középiskolai felvételik átalakítása, és szükség van a központi felvételi rendszer megtartására. Erről Pokorni Zoltán nyilatkozott pénteken az MTI-nek, összegezve a közoktatási törvényről az oktatási államtitkársággal folytatott eddigi egyeztetéseket. A megbeszélések jövő csütörtökön folytatódnak. Az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke azt mondta, hogy a megbeszélésen az államtitkárságot képviselő Gloviczki Zoltán közoktatási helyettes államtitkár és a jelenlévők egyetértettek abban, hogy csak ott lehessen szóbeli vizsga, ahol központi írásbeli felvételi is van. A munkacsoport véleménye egyöntetű volt abban is, hogy meg kell tartani a jelenlegi rendszert, csak ott szabad megengedni a helyi felvételit, ahol nagy a túljelentkezés. A közoktatásból a felsőoktatásba való átlépés kapcsán sürgős tájékoztatást kért a munkacsoport az államtitkárságtól arról, hol tart az emelt szintű érettségi felvételi követelményként történő meghatározásáról szóló rendelet megalkotása. Pokorni Zoltán utalt arra, hogy a parlament decemberi döntése értelmében hatályban maradt az a szabályozás, amely szerint a kormány dönthet arról, hogy 2013-tól mely intézményekben, mely szakokon felvételi követelmény az emelt szintű érettségi vizsga. Pokorni Zoltán szólt arról is, hogy a munkacsoport nem tartja indokoltnak az óvodából az iskolába való átlépés feltételeinek drasztikus szigorítását, szükségességét nem igazolják a statisztikai adatok sem. A közoktatási törvény koncepciójában most az szerepel, hogy minden, hetedik életévét betöltő gyermeknek abban az esztendőben, amikor hétéves lesz, el kell kezdenie az iskolát függetlenül attól, hogy iskolaérett-e. Pokorni Zoltán hangsúlyozta: meg kell őrizni a rugalmasságot e téren. Mind a fideszes, mind a kereszténydemokrata képviselők egyetértettek ebben, mint ahogy abban is, hogy fejlesztő osztályokat vagy egyáltalán nem, vagy csak nagyon szigorú feltételek mellett lehessen indítani, mert ezek könnyen "gettóként működhetnének". Ez a kérdés nem dőlhet el az iskola vagy a fenntartó szintjén, szigorú szakmai szabályrendszert kell kialakítani - emelte ki. Az lehet a megoldás, ha a gyermekek, különösen azok, akiknél szociális hiányosságok vannak, minél előbb belépnek az óvodába. Erre több lehetőség van: a négyéves kortól való általános óvodáztatás, külön óvodáztatási támogatás a rászoruló családoknak annak érdekében, hogy minél korábban kezdjék óvodába járatni gyermeküket. Felvetődött az a lehetőség is, hogy egyes szociális támogatások kifizetésének feltétele legyen, hogy valaki járatja-e óvodába gyermekét. (http://index.hu/tudomany/2011/01/16/igy_tud_olni_a_tomeg/ )

Az Index a hétvégén másik cikkben is foglalkozott a Hoffmann Rózsa és a Fidesz-KDNP parlamenti munkacsoportjának vitájával. Információik szerint február elejére újra nekifutnak a sokat bírált felsőoktatási törvény koncepciójának kidolgozásához. Egy Navracsics Tibor által összehívott pénteki egyeztetésen abban állapodtak meg, hogy készítenek egy problémalistát a felsőoktatás jelenlegi gondjairól, egy másik dokumentumban pedig az alapelveket rögzítik. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban rendezett megbeszélésen ott volt Réthelyi Miklós, a Nemzetierőforrás-minisztérium vezetője, Hoffmann Rózsa, oktatásért felelős államtitkár, kilenc rektor, valamint a hallgatókat és a doktoranduszokat képviselő szervezetek. Az egyeztetés után tartott sajtótájékoztatót többek meglepetésére nem is Hoffmann Rózsa, hanem Nagy Anna kormányszóvivő tartotta. A tervek szerint február elejére készülnek el a dokumentumok, és február első felében. A cikk szerint arra lehet következtetni, hogy lényegében újra kezdik a felsőoktatási törvény koncepciójának kidolgozását. (http://index.hu/belfold/2011/01/15/hoffmann_rozsat_visszakuldtek_a_star… )

A felsőoktatási törvény koncepciójának újraírásáról beszámol a Hírszerző is. A portál megjegyzi, hogy Hoffmann Rózsát különösen kínosan érintheti, hogy sajtóértesülések szerint a pártszövetség szakértői is kivonultak mögüle. A Hírszerző úgy tudja, az államtitkárság eredeti koncepcióját nyolcvanöten állították össze nyár végén, Piliscsabán. A résztvevőknek a szállást és az ételt ingyen biztosította a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a FigyelőNet információi szerint pedig a tervezetet gyakorlatilag a Fideszes oktatáspolitikusok kizárásával készítették, a szakmai résztvevők között pedig többségben voltak a közoktatási rendszer amúgy jóval kisebb hányadáért felelős egyházi intézmények képviselői. Az ott is jelen lévő HÖOK később arra panaszkodott, hogy a kész koncepció nem tükrözi a mégoly szűk körben született konszenzusos megállapodásokat sem. A szakmai egyeztetés újrakezdésével könnyen lehet, hogy a KDNP szívéhez közel álló momentumok is kikerülnek a tervezetből. „Könnyen lehet azonban, hogy az államtitkárnak nagyobb gondja is van ennél, miután a felsőoktatás törvény kérdésében a kormány két fideszes, volt oktatási miniszternek is több bizalmat látszik szavazni, mint a tárca jelenlegi vezetőjének.” (http://hirszerzo.hu/belfold/20110114_hoffmann_pokonri_felsooktatas#rss )

Január 16-án 0 órától a középhullámú frekvencián leáll a Magyar Katolikus Rádió (MKR) adása. Az MKR ezentúl nem középhullámú frekvencián, hanem - pályázatuk kedvező elbírálása esetén - ultrarövid-hullámon adhat majd adást, ám ez utóbbi mindössze szigetszerű lefedettséget biztosíthat majd a rádió számára. A hetivalasz.hu ismerteti a történet előzményeit. Juhász Judit, a rádió vezetője elmondta: az Antenna Hungária is jelezte, hogy újratárgyalná a szerződés feltételeit. Ezzel kapcsolatban annak az elképzelésének adott hangot, hogy jó volna a nagy számú hallgatóság érdekében, ha a középhullámról való leállás és az ultrarövid-hullámra való átállás között lenne átmenet, amíg nem nyernek néhány ultrarövid-hullámra kiírt pályázaton. Mohos Gábor, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára a testület téli rendes ülése után tartott sajtótájékoztatón decemberben utalt arra, hogy az MKR-nek januárban lejár a középhullámra szóló sugárzási szerződése, s a püspöki konferencia továbbra is várja több beadott ultrarövid-hullámú frekvenciapályázat eredményét. Elmondta, az MKPK megtesz mindent, hogy a katolikus rádió megmaradjon, és ha nem nyer egyik pályázata sem, akkor „meg kell nézni a konkrét lehetőségeket". (http://hetivalasz.hu/uzlet/holnap-elnemul-a-radio-34735 )

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) bízik abban, hogy a Magyar Katolikus Rádió (MKR) által megpályázott ultrarövid-hullámú (URH) frekvenciák ügyében pozitív döntés születik; az MKPK egyúttal azt kéri, hogy senki ne vegyen részt semmilyen, a rádióért indított tüntetésen. Sok jó szándékú, de a valós helyzetet nem ismerő embert is megtévesztenek az utóbbi napok megalapozatlan nyilatkozatai a katolikus rádióval kapcsolatban, vélte közleményében a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK). A püspöki konferencia a "Keresztény szolidaritás - tíz perc séta a Katolikus Rádióért" címmel indított kezdeményezéssel kapcsolatban arra kér mindenkit, "hogy ne hagyja magát megtéveszteni, és ne vegyen részt semmilyen tüntetésen, amely valójában provokáció és távol áll a keresztény szolidaritástól, mert nem az egyház valódi érdekeit tartja szem előtt". A közleményben leszögezik: az MKPK részéről semmilyen formában nem merült fel a Magyar Katolikus Rádió megszüntetése. (http://index.hu/kultur/media/2011/01/16/a_tuntetes_tavol_all_a_kereszte… )

Harrach Péter pénteken nyilatkozatot adott az MTI-nek. A KDNP frakcióvezetője kifejtette: a párt támogatja az Új Széchenyi Terv céljait. Harrach Péter a foglalkoztatás növelését emelte ki a megfogalmazott célok közül, de mindhárom célt – a GDP-arányos államadósság csökkentését, a gazdasági növekedés beindítását és a foglalkoztatás növelését – támogatják. (http://zipp.hu/belfold/2011/01/14/tamogatja_az_uj_szechenyi_terv_celjai… )

Az egyenlito.blog.hu cikke szerint a felsőoktatási törvény koncepciójának visszavonása és újraírása nem a szakmai ellenvéleményeknek köszönhető, mert ezekkel a kormánypártok nem szoktak foglalkozni, hanem a facebook-on „szerveződött "Tiltakozunk a felsőoktatási törvény egyoldalú módosítása ellen" csoportnak, amely több, mint 50 ezer tagjával megmutatta, hogy elég komoly ellenállás van a Hoffmann-javaslat ellen”. A blog szerint a tervezet „retrográd” volt, és bírálták azt is, hogy az előkészítő munkacsoportnak „a Pázmány Péter Katolikus Egyetem biztosított ingyen szállást és étkezést, majd a koncepció a nem állami intézmények közül a Pázmányt és más egyházi fenntartású egyetemeket mentesített volna néhány igen szigorú feltétel alól”. A cikk szerint a KDNP a Fidesz SZDSZ-ekén vitte volna végig elképzelését. (http://egyenlito.blog.hu/2011/01/15/a_facebook_buktatta_meg_a_hoffmann_… )

A szegedma.hu portál interjút közölt Pálffy Istvánnal, a KDNP médiapolitikusával a médiatörvényről és a törvényt ért bírálatokról. A képviselő szerint demokratikus az új médiatörvény, és akkor is támogatná, ha nem politikusként, hanem újságíróként nyilatkozna. (http://szegedma.hu/hir/szeged/2011/01/palffy-istvan-demokratikus-az-uj-… )

Élesen bírálta az európai ügyekért felelős francia miniszter, hogy az Európai Bizottság egy olyan naptárt adott ki, amelyből kihagyták a keresztény vallási ünnepeket. Egy olyan Európát látunk, amelyet nem szeretek, és amely nem szereti önmagát, mondta Laurent Wauquiez, hangsúlyozva, hogy az elfojtott identitás megbosszulja magát. Hárommillió példányban nyomtatta ki az Európai Bizottság azt a naptárat, amelyet immár hetedik éve uniós diákok között osztanak szét. Az idei példányok azonban óriási felháborodást keltettek Franciaországban, kiderült ugyanis, hogy azokban egy sor zsidó, muzulmán, hindu, sőt kínai vallási ünnep szerepel, a fontos keresztény dátumok azonban kimaradtak belőlük. A naptár miatt a francia katolikus püspöki konferencia elnöke is kifejezte ki megdöbbenését. Az Európai Bizottság egészségügyi biztosa egy közleményben sajnálatosnak nevezte a tévedést. Egy francia európai parlamenti képviselő azt kifogásolta, hogy miközben az Európai Bizottság elítéli a közel-keleti keresztények elleni támadásokat, szándékosan mellőzi saját keresztény polgárait. Gaston Franco szerint ez a kettős magatartás elfogadhatatlan. Mindeközben a franciaországi legfontosabb muzulmán vallási vezetők közös nyilatkozatot adtak ki a héten, melyben határozottan elítélik az iszlám nevében a keresztények ellen elkövetett gyilkos támadásokat. (http://inforadio.hu/hirek/tudositoink/hir-406330 )

Az MSZP nem vesz részt az alkotmányozásban. Gurmai Zita, az MSZP EP-képviselője szerint ma nincs alkotmányozási kényszer Magyarországon. Hozzátette, erőltetettnek érzi, hogy egy év alatt kell elkészíteni az alaptörvényt, egy jó alaptörvény elkészítéséhez ugyanis idő kell. Hangot adott annak a véleményének is, hogy az alkotmány elkészítéséhez konszenzus kellene. Az EU elnökség időszaka olyan súlyú, hogy közben nem lehet alkotmányozással foglalkozni. Arra a kérdésre, hogy egy későbbi időpontban sem vennének-e részt az alkotmányozás folyamatában, Gurmai Zita - hangsúlyozva, hogy ebben a pillatban az Európai Szocialista Pártot tudja képviselni - azt felelte, hogy az alaptörvény "akkor lehet igazán sikeres, ha az alapvető garanciákat megkaphatja a Magyar Szocialista Párt". Problémának nevezte azt is, hogy a készülő alkotmány "túlságosan keresztény", véleménye szerint figyelembe kellene venni a más vallásokat is. Szerinte azt is tudomásul kell venni, ma már a nők önállóan döntenek, és azt is el tudják dönteni, hogy adott esetben szeretnének-e gyereket. (http://www.hir24.hu/belfold/200426/az-mszp-szerint-tulsagosan-kereszten… )

Az egyházak támogatásokkal való visszaélésekről, az ateista kisegyházakról és a tervezett szabályozásváltozásokról olvasható hosszabb írás
Az egyház- vagy egyszázalékbiznisz felfutását jól jelzi, hogy míg a rendszer indulása utáni évben, 1999-ben 73 egyház versengett az adózók felajánlásaiért, 2005-ben már 127, 2010-re pedig több mint 170. A vi.sszaélések másik fő területe az idősotthonok üzemeltetése, ugyanis az egyházi üzemeltetők magasabb fejkvótára jogosultak. A kormányzati elhatározáshoz azonban nemcsak ez a tendencia vezetett, hanem az ateista szellemiségű kisegyházak elszaporodása is. A cikkben annak a dilemmának a feloldásáról írnak, hogy miképpen lehet megszüntetni az álegyházakat úgy, hogy közben a valódi vallási közösségként működő kisegyházak működési lehetősége megmaradjon. (http://www.evangelikus.hu/lapszemle/az-ateista-szellemiseg-lesz-a-potya… )

Bolgár György a hétvégén reagált Semjén Zsolt hirszerzo.hu-nak 2010.december 18-án adott interjújára. Szerinte – Semjén Zsolt szavaival szemben – a kormánypártok sem a kampányban, sem programjukban nem kértek alkotmányozó felhatalmazást. (http://www.168ora.hu/velemeny/hogy-mi-van-semjen-zsolt-alkotmany-67599… )

******