A választási eljárásban többféle speciális jogorvoslat van, ezek vagy a benyújtási és elbírálási határidejükben, vagy a jogorvoslat módjában térnek el a többi jogorvoslattól.

Alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordulhat az egyedi ügyben érintett ember vagy szervezet, ha az ügyben folytatott bírósági eljárásban a panaszos szerint alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán sérült az alaptörvényben biztosított joga. Lehet az alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben is az Ab-hez fordulni, ha az ügy érdemében hozott döntés az indítványozó alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette vagy a jogorvoslati lehetőség nem biztosított számára.   

Az Alkotmánybíróság eljárása akkor is kezdeményezhető, ha a jogsérelem az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be, és nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás vagy azt már kimerítették.

Ha az Alkotmánybíróság a jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességét megállapítja, teljesen vagy részben megsemmisíti. Ha az Ab megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét, a döntést semmisíti meg.

A helyi választási iroda vezetőjének, a jegyzőnek a szavazókörök kialakításáról szóló határozata ellen a határozat közzétételének időtartama alatt lehet fellebbezést benyújtani. A fellebbezést a területi választási iroda vezetője a beérkezést követő 3 napon belül bírálja el, és vagy módosítja a szavazóköri beosztást vagy elutasítja a fellebbezést. A döntés ellen további jogorvoslat azonban kizárt.

A névjegyzékkel kapcsolatos jogorvoslat is speciális: a helyi választási iroda központi névjegyzékkel kapcsolatos döntése ellen legkésőbb az arról szóló értesítés kézhezvételét követő 15. napon lehet fellebbezést benyújtani.