A holokauszt szegedi áldozataira emlékeztek vasárnap az egykori téglagyári gettónál és a zsinagógában rendezett gyászistentiszteleten.

Botka László (MSZP) polgármester a gyászistentiszteleten úgy fogalmazott: hetven esztendő elteltével joggal bizakodtunk abban, generációnknak a néma főhajtás, a megrendülés jut, de sajnos nem így van, nagyon messze vagyunk attól, hogy némák maradhassunk.?
    
Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök kifejtette, hetven évvel ezelőtt olyan páratlan tragédia, katasztrófa történt, mely a bibliában sem szerepel. Kérdések merülnek föl bennünk, hogyan süllyedhetett ember ilyen mélységekbe és a teremtő hogyan engedhette, hogy mindez megtörténjen. A válasz a teremtő titka, mi csak kérdezhetünk, és önvizsgálatot tarthatunk.
    
Emlékeznünk kell, nem felejtünk és nem is szabad felejtenünk – hangsúlyozta a püspök, aki rámutatott: önmagában sem az emlékezés sem a tudomány, a társadalom fejlődése nem garancia arra, hogy soha többet ilyen ne történjék. Egyedül a teremtővel, embertársainkkal, saját magunkkal és a természettel való harmonikus kapcsolat szolgálhat biztosítékul.
    
A gyászistentiszteletet megelőzően koszorúzással egybekötött megemlékezést tartottak a hajdani szegedi téglagyári gettó bejáratánál emelt Holokauszt-emlékoszlopnál. Az egykori gyárterületen kialakított gyűjtőtáborban 1944 júniusában kilencezer embert zsúfoltak össze Szegedről és a környező településekről, többek között Hódmezővásárhelyről, Makóról, Kiskunhalasról. A táborból június 25. és 28. között három vonat indult Strasshofba és Auschwitzba. A kutatások szerint az 1940-es évek 5600 fős szegedi zsidóságából 2091 ember vált a holokauszt áldozatává, további 612-en a munkaszolgálat során vesztették életüket.