Törvénysértő, hogy a nyilvánosság a mai napig nem ismerheti teljes egészében a vakcinák gyártására, illetve szállítására vonatkozó szerződéseket, a vírusfertőzés kezelésére alkalmas gyógyszerből rendelkezésre álló készleteket - közölte Gulyás Gergely alkotmányjogász, a Szabadság Kör tagja az MTI-vel.
   
Egyelőre nem ismert, hogy az oltóanyagok, illetve a szájon át adható antivirális gyógyszerek szállítása az egyes régiókba milyen terv, illetve elosztás alapján történik, noha ezek is közérdekű információk, ráadásul eltitkolásuk az azonos területeken található patikákban tapasztalható oltóanyag és gyógyszerhiány miatt felveti annak a gyanúját, hogy ezek kiszállítására nem kizárólag szakmai megfontolások alapján kerül sor – írta közleményében Gulyás Gergely.
    
Szerinte az oltóanyag kapcsán a titoktartás azért is rendkívül káros, mert a közvélemény a megfelelő tájékoztatás hiányában nem csupán a többmilliárdos üzlet mára beigazolódni látszó tisztességtelen hasznát valószínűsíti, hanem az oltóanyag hatékonyságát is megkérdőjelezi, így a közbizalom elvesztésével az új influenza elleni védekezés egészének sikeressége kerül veszélybe.
    
A H1N1 vírus elleni védekezéssel kapcsolatos információk közérdekű adatnak minősülnek, melyek a társadalmi érdeklődés miatt kiemelt fontossággal bírnak – húzta alá. Hozzátette: a közfeladatot ellátó személy – mint az egészségügy területén az egészségügyi miniszter, országos tisztifőorvos, az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet vezetője – az adatvédelmi törvény szerint a feladatkörébe tartozó ügyben köteles gyors és pontos tájékoztatást adni.
    
Felhívta a figyelmet arra, hogy a minisztérium, illetve a szakigazgatási szervek által az oltóanyag beszerzésével, gyógyszerek vásárlásával, illetve a vakcinák és a gyógyszerek szállításával kapcsolatosan kötött szerződések szintén közérdekű adatnak minősülnek, mivel fedezetüket a költségvetés, tehát közpénz biztosítja. Ezeket az okiratokat az érintett szerv adatkezelőként köteles nyilvánosságra hozni. Ez csak az adatvédelmi törvényben rögzített okokból lenne megtagadható, mint például honvédelmi, vagy nemzetbiztonsági érdek, ilyen azonban nem áll fenn.
    
A Szabadság Kört 2007 októberében alapították politikusok és közéleti személyiségek, többek között Balog Zoltán, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának fideszes elnöke, Borókai Gábor újságíró, Gulyás Gergely jogász, Hegedűs Zsuzsa szociológus és Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő.