Hatalmasat nyertek az utóbbi hat évben a Magyarországon működő bankok a devizahitelezés felfutásán. Maguk állapíthatták meg ugyanis azt, hogy milyen árfolyamon számolják el az adósok forintban befizetett törlesztőrészleteit. Azért tehették, mert az előző kormányzat hagyta őket elrugaszkodni a jegybanki középárfolyamtól. A vételi és az eladási kurzus közötti tetemes különbséget is maguk határozták meg, mert a hitelek felvételekor az adósok eladási áron juthattak valutához, a visszafizetéskor pedig vételivel törlesztettek. Ez minden svájci franknál legalább tíz forintunkba került. Most viszont alapjaiban változhat a helyzet. A devizahitelesek ugyanis tízezreket spórolhatnak meg, ha a kormány elfogadja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elkészült javaslatát, mely szerint ezentúl a bankoknak a Magyar Nemzeti Bank középárfolyamán, esetleg saját középárfolyamukon kellene elszámolniuk a havi fizetési kötelezettséget. A háttérszámítások szerint ezen milliárdokat buknak majd a bankok, ám nem kell ezért őket nagyon sajnálni: a pénzügyi szektor hazánkban évek óta jelentős nyereséget könyvel el. Tavaly, amikor is hatalmasat zuhant a magyar gazdaság, 309 milliárdos profitot értek el a pénzintézetek, az idei első negyedévben pedig 120 milliárd volt a hasznuk.