Hazánk biztonságpolitikai helyzetét nem befolyásolja a szomszédos országokban élő magyarság csökkenése – mondta a Magyar Nemzet kérdésére a Külügyminisztérium helyettes államtitkára. Sztáray Péter szerint egy-egy választás semmi esetre sem szokta kibillenteni a térségbeli egyensúlyokat.

Az elmúlt hetekben egyre több – a szomszédos országokban tavaly tartott – népszámlálás eredménye kerül nyilvánosságra. A legfrissebb adatok szerint Szlovákiában a magát magyar nemzetiségűnek valló lakosság száma tíz év alatt 520 528-ról 458 467-re csökkent, azaz 62 061 fővel, arányában 9,7 százalékról 8,5 százalékra, a magyar anyanyelvűek aránya pedig 10,7 százalékról 9,4 százalékra.

Romániában 194 ezerrel csökkent a 2002-es népszámláláshoz képes a magyarok száma. Míg 2002-ben 1 millió 432 ezer, 2011-ben 1 millió 238 ezer magyar élt keleti szomszédunkban. Így a jelenleg mintegy 19 milliós Romániában a magyar nemzetiségűek aránya 6,5 százalék.

Szerbiában egyelőre nem ismertek a nemzetiségi adatok, de a balkáni ország népessége 377 ezerrel csökkent a legutóbbi 2002-es összeírás óta. A Vajdaság lakossága 115 ezer fővel csökkent, amely mögött vélhetően a magyarok fogyása is állhat.

2012 abból a szempontból is vízválasztó lehet hazánk és a szomszédos országok viszonyában, hogy minden olyan államban választásra kerül sor, ahol jelentős számú magyar kisebbség él. Március 10-én Szlovákiában minden bizonnyal Robert Fico foglalhatja majd el a miniszterelnöki széket, a kérdés csupán annyi, szüksége lesz-e koalíciós társra. Szerbiában áprilisban-májusban döntenek az új parlamentről, könnyen elképzelhető, hogy egy kevésbé  Európa-barát kabinet kerül hatalomra.

Romániában júniusban önkormányzati, majd novemberben parlamenti voksolást tartanak, a legnagyobb esélyes a szociáldemokraták és liberálisok szövetsége. Ukrajnában, mivel megváltoztatták a választási törvényt, nem lehet megmondani, hogyan változhatnak az erőviszonyok, de a szélsőséges erők térnyerése egyáltalán nem zárható ki.