A külhoni állampolgárok szavazati jogának bővülése tapasztalható a világban – derült ki a Nemzetpolitikai irányok és trendek Európában és világszerte címmel rendezett nemzetközi konferencia külhoni szavazásról tartott panelbeszélgetésén Budapesten.  

Trócsányi László, párizsi magyar nagykövet arról beszélt, hogy amíg több mint egy évszázada az általános választójogról vagy a nők szavazati jogáról szólt a vita.

A diplomata hangsúlyozta, a választójogot is magába foglaló többes identitás nagyobb értéket, mint kockázatot jelent. A gyakorlat nem egységes Európában, ugyanakkor a jogfejlődés tendenciája azt mutatja, hogy egyre több helyen lehetővé teszik a kapcsolatok megtartását a külhoniak és az anyaország között - tette hozzá.   

Ana Paula Barros portugál jogász elmondta, hogy az 1976-os alkotmányukat eddig ötször módosították, de az állampolgárság meghatározása és a külföldön élők szavazati joga nem változott. Mivel a teljes portugál népesség harmada, ötmillió ember külföldön él, fontos, hogy ezek a közösségek kapcsolatban maradjanak az anyaországgal kulturális, szociológiai, szakmai és pénzügyi értelemben is.   

Juhász Hajnalka, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium munkatársa a választásokkal foglalkozó nemzetközi intézet, az IDEA adatait ismertetve elmondta, hogy a világ demokratikus államainak, állami jogokat gyakorló területeinek több mint felében engedélyezett a külföldön történő szavazás, ugyanakkor általános megoldás, egyetlen modell nincs. Internetes, postai úton vagy faxon történő szavazás csak néhány helyen lehetséges.