Szabad vasárnap és kvótareferendum

A KDNP elnöke hangsúlyozta: el kell érni, hogy a szakszervezetek is tűzzék végre a zászlajukra a szabad vasárnap kérdését. A Magyar Idők napilap pénteki számában megjelent interjúban Semjén Zsolt azt mondta, önmagában az is eredmény, hogy keresztül tudták vinni az intézkedést. Az elmúlt évben beigazolódott: a szabad vasárnap ellen felhozott gazdasági érvek alaptalanok voltak, a munkavállalók kifejezetten jól jártak vele – tette hozzá.

Ugyanakkor „a taktikai visszavonulás” mellett döntöttek, mert mérlegelni kellett, hogy mi a következménye, ha a két népszavazást (a szabad vasárnapról és a migrációról szólót) egy időben kell megtartani. A kvótareferendum „élet-halál kérdés a nemzet számára”, ennek eredményét nem lehetett kockára tenni, így nem volt más lehetőség, mint visszavonni – jelentette ki.

Szíve szerint „beleállt” volna a szabad vasárnapos népszavazásba is, mert a kormányzati kommunikáció felemás és bizonytalan volt, ám – hangsúlyozva, hogy nem Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterre gondol – véleménye szerint a gazdasági tárca fél vagy inkább negyed szívvel állt csak az ügy mellé, „voltaképpen sose támogatták” – fogalmazott. A kampány viszont lehetőséget adott volna az eredmények bemutatására – fejtette ki. Semjén Zsolt szerint el kell érni, hogy a szakszervezetek is foglalkozzanak a kérdéssel, pozitív példákat kell bemutatni, hogy meggyőzzék az embereket.

Szent István országa soha nem lehet kalifátus

A migrációs válsággal kapcsolatban a miniszterelnök-helyettes a lapnak azt mondta, „Szent István országa soha nem lehet kalifátus”. Mint mondta, az iszlám hódító vallás. Ő tiszteli az iszlámot, mint világvallást és kultúrát, de „látom azt is, hogy a saría bevezetésének kísérlete és a dzsihadizmus előbb-utóbb a valóság része lesz”.

Megjegyezte: a személyében politikai, etnikai, vallási üldözést szenvedett embereknek természetesen védelmet kell adni addig, amíg az életük veszélyben van.

Ferenc pápa és a migráció

Arra a kérdésre, hogy egyetért-e Ferenc pápa migrációval kapcsolatos szavaival, Semjén Zsolt azt válaszolta: próbálja értelmezni az egyházfő szavait, de vannak nehézségei. Kifejtette: érteni véli Ferenc pápa egyetemes szempontját, azt, hogy a szegények pápájaként értelmezi a küldetését, a szegényeket pedig azonosítja a harmadik világból érkezett migránsokkal. Ugyanakkor mi van a középosztálybeli európaiakkal és a családjaik biztonságával? – tette fel a kérdést a KDNP elnöke, hozzátéve: azok a keresztény püspökök, akik „az iszlám szorításában működnek”, árnyaltabban látják a kérdést.

Családtámogatás és kedvezményes honosítás

A kormány családtámogatási rendszerével kapcsolatban kifejtette: a demográfia az egyik legfontosabb kérdés a nemzet megmaradása szempontjából. A kormány olyan családtámogatási rendszert hozott létre, amely anyagilag is ösztönzi a gyermekvállalást. Például a háromgyerekeseknél havi százezer forint marad, tehát lényegében nem fizetnek személyi jövedelemadót, a családok igénybe vehetik a családi otthonteremtési kedvezményt stb. „Fontos az is, hogy azokat támogatjuk, akik a gyermekeikért élnek, és nem azokat, akik a gyerekeikből akarnak megélni” – tette hozzá.

A kedvezményes honosítással – „a nemzet közjogi egyesítésével” – kapcsolatban jelezte: reális célnak tekinti a ciklus végére az egymillió új magyar állampolgárt.

Semjén Zsolt sokat tett azért, hogy Szent István ortodox szent is legyen

Arra a kérdésre, hogy igaz-e, hogy ő járt közben azért, hogy az ortodoxok szentté avassák István királyt, a miniszterelnök-helyettes igennel válaszolt. „Ezt tartom életem egyik legnagyobb sikerének, amit együtt vittünk végbe Mihail Sztaikosz, a Konstantinápolyi Patriarchátus azóta sajnos elhunyt magyarországi exarchájával. A szentté avatási bullát 2000-ben a bazilika előtt Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárka jelenlétében olvashattam fel. Ez szó szerint történelmi esemény, hiszen az 1054-es egyházszakadás óta Kelet és Nyugat első közös szentje a mi Szent István királyunk” – tette hozzá Semjén Zsolt.