Az igazság a nyugdíjakról

Hetek óta az MSZP nemtelen módon, hazug állításokkal rémisztgeti a nyugdíjasokat. A Fidesz-KDNP frakciószövetség népjóléti kabinetjének összeállítása – mely többek között választ ad arra: hova lett a 13. havi nyugdíj, valóban pótolja-e a 13. havi nyugdíjat a nyugdíjprémium, hogyan változott 2008-tól az új nyugdíjak szabályozása – tényszerűen mutatja be, hogy a szocialisták által hozott intézkedések hogyan változtatták meg, s változtatnák a jövben a nyugdíjasok helyzetét.

A nyugdíjszámítási szabályok megváltoztatása miatt a friss nyugdíjasok nyugdíja 8-16 százalékkal alacsonyabb, mint azoké, akik 2007. év végéig mentek nyugdíjba.

1. Hová lett a 13. havi nyugdíj?

Az MSZP egykori büszkeségét, a 2003-2006 között fokozatosan bevezetett 13. havi nyugdíjat 2008 decemberében megnyirbálták, 2009 márciusában pedig teljesen megszüntették a szocialisták. Ők ezt „felfüggesztésnek” nevezték.

2008 decemberében 80 ezer forintban maximálták ezt a juttatást, pár hónappal később pedig újabb megszorítás következett: a Bajnai-kormány 2009. július 1-től megszüntette a 13. havi nyugdíjat, így a 2009 novemberére esedékes részét már ki sem fizették a nyugdíjasoknak.

2. Tényleg pótolja a 13. havi nyugdíjat a nyugdíjprémium?

A 13. havi nyugdíj helyett csak akkor kaphatnak nyugdíjprémiumot az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött nyugdíjasok, ha a bruttó hazai termék (GDP) növekedése meghaladja a 3,5 százalékot és teljesül a költségvetésnek az adott évben várható hiánycélja is. Ez a gyakorlatban például 4 százalékos GDP-növekedés mellett 10.000 forintot jelent, tehát meg sem közelíti a 13. havi nyugdíj korábbi összegét. A nyugdíjprémium összegét 80 ezer forintban maximálták, de ez az összeg csak abban az esetben fizethető ki a nyugdíjasoknak, ha a GDP növekedése eléri a 7,5 százalékot.

3. Mi lesz a tervezett nyugdíjkorrekciós programmal?

Az MSZP egyik leghangzatosabb ígérete az volt a 2006-os választási kampányban, hogy nyugdíjkorrekcióval kárpótolja azokat, akiknek a nyugdíjba vonulásakor az átlagosnál kedvezőtlenebb nyugdíjszámítási szabályok voltak érvényben.

A megszorító csomagok azonban felülírták a választási ígéreteket. A nyugdíjkorrekciós törvényben 2009. évre ígért plusz nyugdíjemelés 970 ezer nyugdíjast érintett volna, az emelést azonban csak 2010-ben kapják meg az 1988-90, az 1992-95 és az 1997-98 között nyugdíjba vonultak.

A legújabb szocialista megszorító csomagban ennél is többet vontak el: a nyugdíjkorrekciós törvényben eredetileg 2010-re ígért plusz nyugdíjemelést végleg elhagyták, és ezzel az 1991-től rokkantsági nyugdíjban részesülő 540 ezer embertől fejenként 60 ezer forintot vettek el. Ezzel az elvonással 32 milliárd forintot takarít meg a szocialista kormány.

1. Táblázat

Nyugdíjkorrekciós lépések 2006-2010 között
 
2005. évi CLXXIII. törvény a nyugdíjak korrekciós célú emeléséről
Megjelent a Magyar Közlöny 2005/171. (XII.28) számában.  

4. Hogyan változott a nyugdíjemelések szabályozása?

Bár Gyurcsány Ferenc tavaly nyáron még gyűlöletkampányt folytatott a Fidesz ellen, mivel a Fidesz "csak" inflációkövető nyugdíjat ígért, a szocialisták által elfogadott új szabályozás előbb megkurtította, majd ezen a csökkentett szinten fagyasztotta be a nyugdíjak értékét. Infláció feletti nyugdíjemelésre csak 3 százalék feletti gazdasági növekedés esetén számíthatnak a nyugdíjasok, ettől azonban messze vagyunk, hiszen 2009 első félévében közel 7 százalékos gazdasági visszaesés történt.

5. Hogyan változott 2008-tól az új nyugdíjak megállapítása?

Aki 2008-ban vagy 2009-ben ment nyugdíjba, annak legalább 8 százalékkal alacsonyabb az induló nyugdíja, mint a korábban nyugdíjba vonulóké. A csökkentés egyaránt érinti az öregségi, az előrehozott öregségi, valamint a csökkentett előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultakat.

6. Mire számíthatnak az előrehozott öregségi nyugdíjat igénylők?

Akik arra kényszerülnek, hogy a nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba menjenek, a hiányzó évek miatt életük végéig nagyon jelentős, a korábbi 8 százalékos csökkentésen felüli levonásra is számíthatnak. (Lásd az 2., illetve a 3. Táblázatot)

2. Táblázat

Az 1958. december 31-ig születettek esetében:

Öregségi nyugdíjkorhatárhoz hiányzó évek    Csökkentés mértéke
1 év után                                                   1,2%
2 év után együtt                                         3,6%
3 év után összesen                                     7,2%

3. Táblázat

Az 1959. január 1-ét követően születettek esetében:

Öregségi nyugdíjkorhatárhoz hiányzó évek    Csökkentés mértéke
1 év után                                                   3,6%
2 év után összesen                                     8,4%

7. Meddig emelkedik a nyugdíjkorhatár?

Az európai országok többségében a születéskor várható élettartam 8-10 évvel magasabb, mint hazánkban, ennek ellenére a korhatáremelést lényegesen hosszabb idő alatt hajtották végre, mint Magyarországon. Hazánkban a nyugdíjkorhatár 6 év alatt 3 évvel emelkedik. (Lásd 4. Táblázat) Ez a szigorítás messze meghaladja az európai átlagot. Mindez azt jelenti, hogy az 1957-ben születettek már csak 65 éves korukban vonulhatnak öregségi nyugdíjba.

4. Táblázat

Öregségi nyugdíjkorhatár

Születési év    Nyugdíjkorhatár
1952              62,5 év
1953              63 év
1954              63,5 év
1955              64 év
1956              64,5 év
1957              65 év

A nyugdíjkorhatár emelkedésével párhuzamosan emelkedik az előrehozott öregségi nyugdíjba vonuláshoz szükséges korhatár is.

5. Táblázat

Az előrehozott öregségi nyugdíjhoz szükséges életkor

Születési év    Nyugdíjkorhatár
1954              60,5 év
1955              61 év
1956              61,5 év
1957              62 év
1958              62,5 év

Aki 1959-ben vagy azt követően született, az nem csak a 3. Táblázatban foglalt csökkentést kénytelen elszenvedni, hanem három év helyett már csak két évvel az öregségi nyugdíjkorhatár előtt mehet előrehozott öregségi nyugdíjba.

8. Hányan léptek vissza az állami nyugdíjrendszerbe?

Az eddig feldolgozott adatok szerint a visszalépésre jogosult 109 914 magánnyugdíjpénztári tag közül összesen 69 469 fő, azaz 63 százalékuk lépett vissza az állami nyugdíjrendszerbe.

A szakemberek becslése alapján az átlépők mintegy 50 milliárd forinttal gazdagítják a társadalombiztosítási nyugdíjkasszát.

9. Mi lesz a sorsa a magánnyugdíjpénztárak tervezett átalakításának?

A szocialisták 2009 decemberében fogadták el a magánnyugdíjpénztárak átalakításáról szóló törvényjavaslatot. Ez a jogszabálytervezet megszüntetné a pénztártagok eddigi tulajdonosi jogosultságát, és csupán egyszerű ügyféllé minősítené őket. Az elfogadott, de ki nem hirdetett törvényjavaslat mind gazdasági, mind alkotmányossági szempontból veszélyeket hordoz.

Köztársasági Elnök úr döntése alapján a törvényjavaslat nem lép hatályba, és jelenleg az Alkotmánybíróság előtt fekszik.

10. Összességében hogyan alakult a nyugdíjba vonulók és a már nyugellátásban részesülők helyzete az elmúlt években, milyen újabb szigorítások léptek életbe?

1. A nyugdíjszámítási szabályok megváltoztatása miatt a friss nyugdíjasok nyugdíja 8-16 százalékkal alacsonyabb, mint azoké, akik 2007. év végéig mentek nyugdíjba.

2. 2008. január elseje után a 62. életévüket be nem töltött idős embereknél korlátozták a nyugdíj melletti kereset lehetőségét. 2010. január elseje után, akinek a munkajövedelme éves szinten meghaladja a minimálbér tizennyolcszorosát, annak az év hátralévő részében szüneteltetik nyugdíja folyósítását vagy kénytelen megszüntetni keresőtevékenységét, illetőleg munkaviszonyát (2009-ben az éves keretösszeg a minimálbér tizenkétszerese).

3. Azok, akik 2008. január elseje előtt már nyugdíjba vonultak, de még 2010-ben sem töltik be a 62. életévüket, valamint azok, akik már elmúltak 62 évesek továbbra is korlátozás nélkül folytathatnak kereső tevékenységet.

4. Aki az időskori ellátása mellett munkát vállal, annak összevontan kell adóznia, vagyis a nyugdíja miatt magasabb adókulcsok után kell adót fizetnie a jövedelme után. Ezt a Bokros-csomag idején a szocialisták egyszer már bevezették, de az Orbán-kormány eltörölte. A nyugdíj mellett munkát vállalók munkabéréből egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási járulékot is levonnak.

5. Minden nyugdíjas jövedelme csökkent, hiszen megszüntették a 13. havi nyugdíjat. Már az idei esztendőre járó juttatás második részét sem fizették ki az idős embereknek.

6. A jelentős csökkentéseken túl a keresőtevékenységet folytató idős embereknek minden járulékfizetéssel töltött 365 nap után mindössze a befizetett nyugdíjjárulék havi átlagos összege 0,5 százalékának megfelelő többlet nyugdíjemelésre jogosultak.

Nem szabad ugyanakkor figyelmen kívül hagyni, hogy a fent leírt emelésre csak a jogosult kérelme alapján kerülhet sor, továbbá azt sem, hogy a táppénzen, fizetés nélküli szabadságon vagy egyéb munkajövedelemmel nem járó távolléten töltött napokat a nyugdíjemelés szempontjából nem veszik figyelembe.

11. Hogyan alakult a nyugdíjak vásárlóértéke az elmúlt kormányzati ciklusokban?
Ciklus                                              Reálnyugdíj változása
Antall-kormány                                 - 8,2%
Horn-, Kuncze- és Bokros-kormány     -11,9%
Orbán-kormány                                + 22,2%
Medgyessy- és I. Gyurcsány-kormány  + 19,6%*
II. Gyurcsány-kormány (2007)            -3,8*
* A nyugdíjas fogyasztói árindex 2002-ben került bevezetésre

12. Közgyógyellátás

a. Ki jogosult közgyógyellátásra?

A közgyógyellátás rendszerének 2006-os átalakítása jól jellemzi a szocialista kormány teljesítményét. Az ellátásban részesülők száma 200 ezer fővel csökkent. Két év alatt közel 102 ezer ember esett el a méltányossági közgyógyellátás lehetőségétől. Mindezek mellett drasztikusan emelkedtek a költségek, 52 milliárd forintról 59 milliárd forintra nőttek összességében a kiadások.

Közgyógyellátásra három különböző jogcímen lehet jogosultságot szerezni.

Alanyi jogon szerezhet jogosultságot közgyógyellátásra az átmeneti gondozott, az átmeneti és tartós nevelésbe vett kiskorú, a rendszeres szociális segélyben részesülő egészségkárosodott személy, pénzellátásban részesülő hadigondozott és nemzeti gondozott, központi szociális segélyben részesülők, rokkantsági járadékban, I., II., csoportú rokkantságuk alapján nyugellátásban, illetve baleseti nyugellátásban részesülők, illetve az, aki - vagy aki után eltartója, szülője - magasabb összegű családi pótlékban részesül.

Normatív alapon jogosult közgyógyellátásra az a személy, akinek esetében a havi rendszeres gyógyító ellátásnak a megyei egészségbiztosítási pénztár által elismert térítési díja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10 százalékát meghaladja (ez 2010-ben 2850 forint), feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (ez 2010-ben 28 500 forint), egyedül élő esetén 150 százalékát (ez 2010-ben 42 750 forint).

Méltányossági alapon: a jegyző méltányosságból állapítja meg a közgyógyellátást annak a szociálisan rászorult személynek, akinél a települési önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek fennállnak.

b. Mire terjed ki a közgyógyellátás?

A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy térítésmentesen jogosult a TB- támogatásba befogadott
- egyes gyógyszerekre, gyógyszerkerete erejéig
- gyógyászati segédeszközökre, protetikai és fogszabályozó eszközökre (ideértve a javítás költségeit is), valamint
- az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátásokra.

c. Meddig érvényes a közgyógyellátási igazolvány?

A közgyógyellátásra való jogosultságot az alanyi jogon jogosult esetében két évre, a normatív alapon vagy méltányosságból jogosult esetében egy évre állapítják meg.

d. Mekkora támogatás jár egy jogosultnak?

A maximális támogatás havonta 12 ezer forint lehet, amelynek fele erejéig a háziorvos és a szakorvos írhatja fel a támogatott gyógyszert, az összeg ezen felüli részéről a szakorvosi javaslat alapján az illetékes egészségbiztosítási szerv vezetője dönt.

A negyedéves kereteket az OEP határozza meg, illetve számítógépen küldi ki a gyógyszertáraknak. A három hónapos tárgyidőszakban megmaradó összeg - a jogosultsági éven belül - a következő három hónapos tárgyidőszakra eső gyógyszerkeret összegét növeli.  

Népjóléti Kabinet