A Minority SafePack polgári kezdeményezés, Magyarország Kárpát-medencei gazdaságfejlesztő programja és a felívelő pályán lévő szerb-magyar kapcsolatok jelentette pozitívumok mellett romániai igazságszolgáltatás helyzete és a kárpátaljai magyarság elleni támadások is kiemelt szerepet kaptak Tusványos hagyományos pénteki nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetésén. Elhangzott, érdemes lenne az erdélyi magyarok összefogását a politikai pártok szintjére is „kiterjeszteni".
Első felszólalóként Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese megköszönte azt „a nemzetpolitika sikerességét visszaigazoló és elismerő" támogatást, amelyet külhoni magyaroktól kaptak az országgyűlési választásokon. Az elszakadt nemzetrészekben élő magyar állampolgárok 96,4 százaléka szavazott Fidesz-KDNP-re. Semjén ugyanakkor kiemelte, ez a visszaigazolás megerősítése is annak, hogy minden nemzetrész felelős nemcsak önmagáért, hanem a többi nemzetrészért és az egyetemes magyarságért.
Semjén Zsolt, a KDNP elnöke, miniszterelnök-helyettes, országgyűlési képviselő (középen) a hagyományos tusványosi nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetésen pénteken (Fotó: KDNP Facebook oldala)
A miniszterelnök-helyettes örömének adott hangot továbbá azért, hogy „a Vajdaságban a megvalósulás útjára lépett a magyarok kulturális autonómiája", ez pedig megfogalmazása szerint olyan történelmi kiegyezés volt Szerbiával, ami Bukarest számára is jelzésértékű lehet. Az egyes nemzetrészek által elért hasonló sikerek hivatkozási alapok a többi számára is – tette hozzá –, a nehéz helyzetben lévő elszakított országrészekkel – Kárpátaljával vagy Erdéllyel – pedig éreztetni kell, hogy az összmagyarság mellettük áll.
Magyarellenes kampány Kárpátalján
A legsúlyosabb problémákkal szembesülő kárpátaljai magyarok képviseletében Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke szólt a több száz jelenlévőkhöz, mint mondta, az ukrajnai magyar kisebbség egy súlyos geopolitikai konfliktus színterére került, és ez sajnos várhatóan még hosszú ideig nem oldódik meg. Meglátása szerint Ukrajnában a nemzet átalakítása zajlik, olyan környezetben, ahol az alkotmányra fittyet hányó politikusok rendkívüli mértékben szűkítik a kisebbségi jogokat.
Ennek „ráadásaként" – folytatta – állandó magyarellenes kampányok miatt is szenvedniük kell, majd emlékeztetett ennek kicsúcsosodására, a február 27-én hajnalban Ungvár belvárosában a KMKSZ központi irodájánál elkövetett robbantásra. Borúlátó jövőképet festve Brenzovics elmondta, az elhúzódó belpolitikai válság megoldására a nemzetközi nyomás ellenére sem számít belátható időn belül, és biztos abban, hogy „a következő választások után sem fogunk a demokrácia jegyében ünnepelni". „Ettől függetlenül kitartunk, megőrizve magyarságunkat" – jelentette ki.
Történelmi lehetőségek előtt
A kárpátaljaival meglehetősen kontrasztban álló vajdasági magyar kisebbségi helyzetről Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke számolt be. Az elsőként itt, Szerbiában elindult magyar gazdaságfejlesztési program jelentette pozitívumokon túl a szerb többséggel történő „együtt építkezés" előnyei is szóba kerültek, mint Pásztor fogalmazott, „ez egy olyan nyugalmi időszak, amikor megpróbáljuk közösen begyógyítani a múlt sebeit". Rámutatott, Szerbiában sikerült múlt év végén a parlamenttel egy olyan törvénycsomagot elfogadtatni, amely „rendezi az oktatás minden egyes részét".
Emellett néhány hete egy újabb „csomag" – a kisebbségi kerettörvény, a nemzeti tanácsról szóló, az önkormányzati, illetve az anyakönyvekről szóló törvény – került a szerb parlament elé, ezek meglátása szerint „olyan módon kerültek elfogadásra, hogy előbbre tudjunk lépni." A VMSZ-elnök a magyar gazdaságfejlesztési csomagra visszatérve elmondta, 11 ezer sikeres pályázatra számítanak, ez ugyanennyi család életkörülményeit javíthatja. „Emberemlékezet ilyen lehetősége a külhoni magyar magyarságnak nem volt" – fogalmazott.
Együttműködésben a siker kulcsa
A romániai magyar politikusok blokkjában a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) képviselői is szót kaptak. Elsőként Tánczos Barna szenátor emlékeztetett, hogy „a centenáriumot ünneplő Románia nekünk, erdélyi magyaroknak nem sok okot ad az örömre". Az RMDSZ-es szenátor meggyőződése, hogy a romániai közéletben egy újabb magyarellenes „hadszíntér" alakult: az igazságszolgáltatás.
Mint mondta, „ez nem a tömegek harca", hanem a román „mesterlövészeké", akik egy-egy jól irányzott „lövéssel" munkálkodnak, utalva „a B-betűsök fekete napjára" – a Beke-Szőcs ítéletre, a Bánffy-erdők államosítására, illetve a Battyháneum visszaszolgáltatására. Elmondta, parlamenti munkájuk során is állandó akadályokba ütköznek, „minden kis előrelépés elsüllyed a visszaküldés mocsarában, vagy alkotmánybíróságra kerül", és szerinte ebben Klaus Johannis román államelnöknek is nagy szerepe van. Kitörési lehetőségként a magyar diplomácia román kormányra gyakorolt nyomását említette.
Az a jó, hogy erdélyi magyarokként összetartozunk, együtt erősek vagyunk, és ebben Magyarország kormánya rengeteget segít – emelte ki.
Bíró Zsolt MPP-elnök igyekezett a pozitívumokat kiemelni, bár „romániai magyar közösség ellehetetlenítését célzó ítéleteket" ő sem hagyhatta figyelmen kívül. Nagyszerű eredmények értékelte ugyanakkor a Minority SafePack kisebbségi polgári kezdeményezést, viszont figyelmeztetett, „a következő időszakban észnél kell lenni, hogy ne csináljanak ebből magyar ügyet, a kezdeményezést ne szorítsák kárpát-medencei skatulyába", hiszen ez összeurópai ügy. A kormányzati szerepvállalással kapcsolatban kijelentette, fontos, hogy az erdélyi magyarság képviselve legyen a parlamentben, a magyar diplomáciának ugyanis ez nyújt kapcsolódási pontot a román kormánnyal. A romániai magyarságnak az Európai Parlamentben is ott kell lennie – tette hozzá.
Az erdélyi magyar politikai alakulatok összefogásának szükségességét emelte ki felszólalásában Szilágyi Zsolt, az EMNP elnöke. „A magyarországi önkormányzati választások és a Minority SafePack is a közös munka sikere, a Kárpát-medence üzenni tudott Európa és a világ vezetőinek" – értékelt. Szerinte egyértelmű, hogy „sokkal erősebb és stabilabb lenne Románia Székelyföld autonómiájával, mint a saját magát gyengítő politikai elit vezetésével". „Miért ne dönthetnénk saját sorsunkról? Bármilyen paradoxonnak hangzik, a székely autonómia követelése a legerősebb lojalitásnyiltakozat a mi részünkről a román állam irányába" – mondta, hozzátéve, hogy ez semmilyen módon nem jelentené az állami hatalom aláásását.
Végezetül mintegy, a romániai magyar politikai pártoknak tett partnerségi ajánlatként Szilágyi kijelentette, az EMNP az erdélyi magyar gazdasági terv és az előttünk álló választások vonatkozásában is a magyarországi választásokon, illetve a Minority SafePack esetében is sikeres együttműködési elvet tartja irányadónak. „Mindenkinek van hely a nap alatt, vannak, akik kis lépésekkel akarnak haladni, vannak, akik nagyobbakkal, de az biztos, hogy egy helyben nem toporoghatunk" – zárta beszédét.
