Azbej Tristan: Becsületbeli ügy a kereszténység védelme

A kereszténység és az üldözött keresztények védelme számunkra „nem opcionális kérdés, hanem becsületbeli ügy és önmagunkról is szól” – mondta a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkára kedden Budapesten a keresztényüldözésről szóló, második alkalommal megrendezett nemzetközi konferencián.

Azbej Tristan (KDNP), a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkára köszöntőt mond a Keresztényüldözésről elnevezésű nemzetközi rendezvényen (Budapest, 2019.11.26. Mti fotó: Szigetváry Zsolt)

Azbej Tristan úgy fogalmazott: Budapest a konferencia idején nemcsak Magyarország fővárosa, hanem a keresztény szabadság és a keresztények szabadságának fellegvára, az üldözött keresztények biztos támasza is.

A konferencia „felhívás és sürgetés” a nemzetek közössége felé, hogy „sorakozzunk fel a keresztény szabadság zászlaja alatt és fordítsuk meg a történelem menetét” – mondta az államtitkár.

Kitért arra: a két évvel ezelőtt első alkalommal megrendezett keresztényüldözésről szóló konferencián a résztvevők közösen kimondták, hogy „a világ legüldözöttebb vallása a kereszténység, és ezt nem lehet többé eltitkolni, bagatellizálni, vagy az úgynevezett politikai korrektség szájzáraival elhallgatni”.

Keresztényüldözés konferenciaA keresztényüldözésről szóló második nemzetközi konferencia megnyitója (Budapest, 2019.11.26. Mti fotó: Szigetváry Zsolt)

A második konferencia lehetőség a számvetésre is, és az államtitkár megítélése szerint az elmúlt két évben „az elvetett mag termővé vált”, „valami megmozdult”.

Azbej Tristan felidézte: Magyarország kormánya 2016-ban a világon elsőként kormányzati szintre emelte az üldözött keresztények megsegítésének ügyét. Ennek jegyében az elmúlt két és fél évben 70 ezer üldözött ember otthon maradását és szülőföldjére való visszatérését tették lehetővé a Hungary Helps Program támogatásával.

Mára „a Hungary Helps Program, a segítő Magyarország programja nemcsak nemzeti küldetésünké, de nemzetközi példává is vált” – mondta, példaként említve az államtitkárság megállapodását az Amerikai Egyesül Államok nemzetközi fejlesztési ügynökségével, amelynek keretében „közösen építjük újjá Irak legnagyobb keresztény többségű városát”.

Erdő PéterErdõ Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek előadást tart a Keresztényüldözésről elnevezésű nemzetközi rendezvényen (Budapest, 2019.11.26. Mti fotó: Szigetváry Zsolt)

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek előadásában arról beszélt: nem a keresztények voltak az elsők, akiket vallásuk miatt üldöztek. Az ókorban a népek közötti konfliktusok magukat is az istenek erőpróbájának tekintették.

A kereszténység terjedésének első nagy színterei a Római Birodalom és a vele szomszédos keleti birodalmak voltak. Róma ugyan sokféle kultuszt befogadott, de őrizni akarta ősi azonosságát is. Állami döntéstől függött, hogy elismertek, megtűrtek vagy esetleg babonának minősítettek és tiltottak egy vallási közösséget. A konfliktusok és az üldözések néha helyi, néha általános birodalmi szinten jelentek meg. Felidézte: a középkor eretnek mozgalmai után, amelyeket gyakran szintén erőszakos cselekmények kísértek, a reformáció magában Európában indította el a vallási meghasonlás korszakát.

A felvilágosodás kora az ész jegyében ideológiai alapú vallásüldözések sorát indította meg. A francia forradalom mártírjai vagy később a nácizmus és a kommunizmus keresztény áldozatai már ezt az új típusú üldözést jelezték, amely nem egy másik vallás nevében, hanem az Istenre féltékeny emberi önimádat alapján pusztította a hívő embert, aki „nem fért bele szélsőséges, irreális, és ezért végső soron embertelen ideológiáik keretei közé” – mondta.

Felhívta a figyelmet arra: nem szabad hallgatni a keresztények elleni támadásokról, akinek lehetősége van rá, fel kell emelnie a szavát az üldözöttek érdekében.

Ha az üldözöttek lakóhelyükről menekülni kénytelenek, ők is támogatásra, különleges figyelemre és segítségre szorulnak. Segíteni kell őket abban, hogy visszatérhessenek szülőföldjükre, és biztonságban újrakezdhessék életüket – tette hozzá Erdő Péter.

Bogárdi Szabó IstvánBogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház Zsinata lelkészi elnöke, dunamelléki püspök köszöntőt mond a Keresztényüldözésről elnevezésű nemzetközi rendezvényen (Budapest, 2019.11.26. Mti fotó: Szigetváry Zsolt)

Bogárdi Szabó István református püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinat lelkészi elnöke arról beszélt: minden keresztényüldözés legmélyén az a szándék, hogy az üldözött „megtagadja Krisztust, az üdvöztőt”.

A református püspök megköszönte azoknak a kormányoknak és politikusoknak a munkáját, akik tesznek az üldözött keresztényekért, és megköszönte az üldözött keresztény egyházak vezetőinek és képviselőinek, hogy „megosztják velünk nehéz sorsukat, hogy nem hallgatnak, holott az üldözés egyik lényeges eleme, hogy elhallgattassák az üldözöttet”.

Az ő helytállásuk a mi közösségeinket is erősítik, „ha ti éltek, akkor mi is élünk” – tette hozzá Bogárdi Szabó István.

Fabinyi TamásFabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke köszöntőt mond a Keresztényüldözésről elnevezésű nemzetközi rendezvényen (Budapest, 2019.11.26. Mti fotó: Szigetváry Zsolt)

Fabiny Tamás evangélikus püspök, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke hangsúlyozta: a keresztnek nincsen „fogantyúja”, a kereszthordozás testi és lelki fájdalommal és fáradsággal jár.

Beszélt három keresztről: az egyiket egy nigériai püspöktől kapta, aki nem hagyta el közösségét a legnehezebb időkben sem. A másik egy moszuli asszonyé volt, aki az Iszlám Állam katonái elől menekülve nem tudta azt magával vinni, de muszlim szomszédasszonya megőrizte, és két évvel később visszaadta neki. A harmadik kereszt az épülő budakeszi evangélikus templom keresztje lesz, amelyet vértanú keresztények tiszteletére építenek fel. Ezek a keresztek mind jelzik, hogy a kereszthordozáshoz bátorság kell és fájdalommal jár – mondta az evangélikus püspök.

Efrém IgnácEfrém Ignác, Antiochia és egész Kelet szír ortodox pátriárkája köszöntőt mond a Keresztényüldözésről elnevezésű nemzetközi rendezvényen (Budapest, 2019.11.26. Mti fotó: Szigetváry Zsolt)

II. Efrém Ignác, az Antiochiai Szír Ortodox Egyház pátriárka megköszönte Magyarország elköteleződését az üldözött keresztények mellett. Hozzátette: a magyar segítségnyújtás inspirált más országokat is, hogy nyilvánosan kiálljanak mellettük.

Szólt arról: közösségeik jelenléte azon a földön, ahol a kereszténység megszületett, szükségszerűség és a muszlim közösségek számára is létfontosságú. A keresztények ugyanis mindig aktív szerepet vállaltak a társadalomban. Beszélt arról is: megmaradásukhoz vallásszabadságra, az állam és egyház szétválasztására és a vallások közötti párbeszédre van szükség.

Szijjártó PéterSzijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter előadást tart a Keresztényüldözésről elnevezésű nemzetközi rendezvényen (Budapest, 2019.11.26. Mti fotó: Szigetváry Zsolt)

Szijjártó Péter: A keresztényüldözés minden formája elfogadhatatlan

A magyar kormány visszautasítja azt a nemzetközi közösség részéről sokszor jelentkező megközelítést, miszerint a keresztényfóbia, a kereszténygyűlölet bármely formája elfogadható - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a keresztényüldözésről szóló második nemzetközi konferencián kedden, Budapesten.

Szijjártó Péter rámutatott: a jelenlegi nemzetközi politikai keretek között bátorságra van szükség ahhoz, hogy a keresztények sorsáról nyíltan beszéljenek, és azok is rendkívüli bátorságról tettek tanúbizonyságot, akik a mostani tanácskozásra elfogadták a meghívást.
    
Ez annak ellenére van így, hogy a tények  „mellettünk állnak" - mondta a miniszter, és kitért arra, hogy az elmúlt évben 2625 keresztényt tartóztattak le mindenféle jogalap nélkül és több mint 1200 keresztény templomot támadtak meg világszerte.
    
Értékelése szerint a nemzetközi közösség nem képes a kérdés megfelelő kezelésére, sokszor képmutató módon viselkedik.
    
A miniszter rámutatott: sokszor azt sugallják, mintha keresztény közösségekről beszélni egyfajta diszkrimináció, megkülönböztetés lenne. Kijelentette: visszautasították eddig is és a jövőben is visszautasítják a nemzetközi közösség részéről azt a megközelítést, miszerint a keresztényfóbia, a kereszténygyűlölet bármely formája elfogadható.
    
Szijjártó Péter beszélt arról is, hogy nem maradhatnak büntetlenül azok a bűncselekmények, amelyeket a keresztények, vagy más közösségek ellen elkövetnek.
    
Ez ugyanis ösztönzés és bátorítás lenne további bűncselekmények, támadások elkövetésére - hangsúlyozta a miniszter, aki bírálta az ENSZ migrációs csomagját is.
    
Csupán három választási lehetőséget sugall az egyes országoknak, azt dönthetnék el, hogy eredet-, tranzit- vagy célországok akarnak lenni. Semmit nem mondanak azokról az országokról, akik ezek egyikét sem akarják - mutatott rá a miniszter angol nyelvű beszédében.
    
Kiemelte: minden országnak joga van úgy dönteni, hogy ezek egyike sem akar lenni.
    
Ahogy mindenkinek joga van arra is, hogy szülőföldjén éljen, és ott biztonságos életet folytasson saját hazájában - hangsúlyozta a tárcavezető. Ez az alap, amire a magyar kormány politikáját építi, amikor támogatja a keresztény közösségeket.
    
Jelezte: egyre több ország közelít úgy ehhez a kérdéshez, mint Magyarország. Megköszönte, hogy az Egyesült Államokból magas rangú delegáció érkezett a tanácskozásra.
    
Gebran Bassil libanoni külügyminiszter arról beszélt, hogy a Közel-keleten élő keresztények száma mára jelentősen csökkent, nagyrészük elhagyta szülőföldjét, Libanonban egyharmadára esett vissza a számuk.
    
Ha a keresztények eltűnnek Krisztus hazájából, nem lesz értelme a védelmüknek - mutatott rá. A politikus Kelet és Nyugat együttműködését sürgette a terrorizmus kiirtása érdekében.
    
Joe Grogan, az Amerikai Egyesült Államok elnökének belpolitikai tanácsadója Donald Trump levelét olvasta fel, amelyben üdvözölte a konferencia résztvevőit.
    
Az amerikai elnök - a levél szerint - kiemelte, hogy az Egyesült Államok mindig is „vehemensen" védelmezte a vallásszabadságot az emberek hitével összhangban. Méltatta a Hungary Helps erőfeszítéseit, és háláját fejezte ki a külügyi tárcának, hogy osztozik a vallásszabadság elmozdításáért tett amerikai kormányzati erőfeszítésekben. Donald Trump hangsúlyozta: mindannyiunknak felelőssége van ezen jogok védelmében.
    
Samuel D. Brownback, az Amerikai Egyesült Államok vallásszabadságért felelős utazó nagykövete videoüzenetében szintén elismerését fejezte ki a magyar kormány számára az elkötelezett munkáért, amelyet az üldözött keresztények megsegítése érdekében fejt ki.
    
Jan Fiegel, az Európai Unión kívüli vallásszabadságért felelős különleges megbízott azt hangoztatta, hogy a lelkiismereti, szólás- és vallásszabadság civilizációs vívmányokat fenn kell tartani, meg kell őrizni. Vallási és nem vallási szereplők párbeszédének erősítését szorgalmazta, és kitért arra is, hogy az erőszak és intolerancia gyökerét kell kezelni az érintett országokban.
    
Bonnie Glick, az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatalának igazgatóhelyettese a keresztény közösségek megerősítésének fontosságát hangsúlyozta. Kitért a magyar kormánnyal kötendő megállapodásra is a rehabilitációs projektek összehangolásáról.
    
Hölvényi György EP-képviselő arról beszélt, hogy a kormányoknak együtt kell működniük az egyházakkal, nélkülük nem lehet lépéseket tenni a Közel-Keleten.

Összefoglaló – A stabilitás és a vallásszabadság fontosságát hangsúlyozták az előadók

A stabil állam, a vallásszabadság és a vallások közötti párbeszéd fontosságát hangsúlyozták a Közel-Keleti egyházak vezetői és képviselői a keresztényüldözésről szóló második nemzetközi konferencián kedden Budapesten.

Böjte Csaba ferences szerzetes, a Hungary Helps Program jószolgálati nagykövete köszöntőjében kiemelte: a kereszténység életében a kezdetektől jelen volt a szenvedés, a gond.
    
Ugyanakkor jó látni, hogy azoknak a keresztény egyházaknak a vezetői, amelyeket régen elsodort egymás mellől a történelem, a „bajban egy asztalhoz tudnak ülni", és ez reményt ad.
   
 II. Karekin katolikosz, az örmény apostoli egyház vezetőjének üzenetét Armas Nalbandján, a damaszkuszi örmény apostoli egyházmegye püspöke és prímása tolmácsolta.
    
Arról beszélt: ha a Közel-Keletről eltűnnek a keresztények, az magával hozza az arab világ radikalizálódását és a keresztény és a muszlim világ közti konfliktusokat.
    
A keresztények megmaradásához szükség van a vallások közötti párbeszédre és arra is, hogy a csendes muszlim többség hallassa hangját és ítélje el a keresztények elleni támadásokat.
    
Fontos az is, hogy újjáépítésék a keresztény templomokat és megerősítsék a helyi egyházakat, mert az erős egyház garantálja a stabilitást és a békés együttélést - tette hozzá.
    
Juszuf Kaszab, a Szíriai és Libanoni Nemzeti Evangelikál zsinat főtitkára arról beszélt: amikor a Közel-Keleten egy állam meggyengül és „káoszba zuhan", először a keresztények menekülnek, mint a régió legsebezhetőbb közösségei.
    
Kitért arra is: nem szabad elhallgatni a keresztények szenvedését, ugyanakkor el kell utasítani a muszlimok démonizálását. Szíriában ugyanis a keresztények 1400 éve élnek együtt a muszlimokkal, akik, ha nem lettek volna toleránsak, Krisztus követői nem maradtak volna meg a térségben.
    
Efrém Juszuf Manszúr, bagdadi érsek azt mondta: az iraki keresztények ma történelmük legnagyobb dilemmája előtt állnak. A közösség számára, amely évszázadokon keresztül túlélt minden háborút és üldözést, a legnagyobb veszélyt az elmúlt 3 évtized instabilitása, a gyenge, polgárait megvédeni képtelen állam jelenti.  
    
III. Grivargisz, az Asszír Keleti Egyház katholikosz-pátriárkája arra figyelmeztetett: a Közel-Keleten élő keresztényeknek ahhoz, hogy szülőföldjükön maradjanak, alkotmányos biztonságra van szükségük az emberi jogok és az őridők óta a régióban élők jogainak törvénybe foglalásával.
    
Harutjun Geverg Szelimján, a Szíriai Örmény Evangelikál Közösség elnöke kiemelte: a közel-keleti keresztények megvédéséhez végre a tettek mezejére kell lépni, és megköszönte a magyar kormánynak, hogy a Hungary Helps Programmal megtette ezt.
    
Hardi Richárd szemorvos, a Richárd Testvér Kongói Betegekért Alapítvány vezetője elmondta: 2019-ben a világban olyan betegek ezrei ücsörögnek a kunyhóik előtt, akiknek a látását egy 10 perces műtéttel vissza lehetne adni, de a műtét nélkül csak a halált várják.
    
Szólt arról is: huszonöt éves missziós tevékenysége alatt átélt két háborút, megtanulta megbecsülni a békét, és gyakran elképedve hallgatja „felelőtlen politikusok könnyelmű beszédét".
    
Hozzátette: gyakran eszébe jut egy idős misszionárius társa mondata: törzsi viszályt kirobbantani nagyon könnyű, de ember legyen a talpán, aki utána békét teremt.