A Vallásgyakorlás Szabadságának Nemzetközi Szövetsége (IRFBA) idei, berlini konferenciáján részt vevő államtitkár az MTI-nek hangsúlyozta: Magyarország elítéli, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, azt agressziónak tartja, és szolidáris a szenvedő ukrán néppel, ezért is indította támogatásukra történetének legnagyobb humanitárius segítségnyújtási akcióját.

Emellett a katonai agresszió és a humanitárius válsághelyzet sem igazolhatja azt, hogy politikai indíttatásból, biztonsági okokra hivatkozva egy állam betiltson egy területén működő egyházat, felszámolja, illetve elkobozza a vagyonát" 

– hangsúlyozta.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök augusztus végén írta alá a Moszkva által kánoniként elismert Ukrán Ortodox Egyház (UPC) betiltását, illetve ukrán területről való kitiltását lehetővé tevő törvényt, miután az ország parlamentje azt elfogadta.

Azbej Tristan elmondta: a magyar kormány álláspontjának a berlini vallásügyi konferencián is hangot adott, miután több keleti egyházi vezető arra kérte a magyar kormányt, hogy közvetítse aggodalmaikat a betiltással, valamint azzal kapcsolatban, hogy az állam Észtországban is súlyosan beavatkozott az ortodox egyház belügyeibe.

A magyar kormány osztja az egyházfők aggodalmát, és úgy gondolja, hogy az a tény, miszerint Ukrajna orosz agresszióval néz szembe és honvédő háborút vív, nem eredményezheti a vallásszabadság súlyos csorbítását"

– fogalmazott a politikus.

Azbej Tristan felidézte, hogy a mostanihoz hasonló okból, illetve azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unió az ukrajnai háborúval összefüggésben az orosz ortodox egyház vezetője, Kirill pátriárka szankciós listára helyezését tervezte, már korábban is Magyarországhoz, mint a józan ész hangjához fordult több egyházi vezető – köztük az asszír pátriárka és a szír ortodox pátriárka.

Az államtitkár közölte továbbá, hogy

a magyar kormány állaspontja szerint az egyházak elleni szankciók és betiltásuk egy európai országban veszélyes precedenst teremhet, mivel példájuk politikai vagy ideológiai indokból más országokban is a vallásszabadság korlátozására ösztönözheti a hatalomgyakorlókat."

A berlini konferencián hangsúlyt kapott a magyar képviselet által prioritásként tárgyalt másik aktuális téma, a világon a leginkább üldözött vallási közösség, a keresztények üldözése is, amely a nemzetközi diplomácia színterein a probléma súlyához és a közösség mintegy 360 milliós lélekszámához mérten nem kap elegendő figyelmet – mutatott rá az államtitkár.

Mint mondta,

a nemzetközi politika kevésbé vagy egyáltalán nem foglalkozik a témával, és kettős mércét alkalmazva úgy tesz, mintha az üldözött keresztények élete nem érdemelne éppúgy védelmet, mint más, hátrányos helyzetű csoportoké".

Magyarország ezért arra törekszik, hogy felhívja a figyelmet a keresztényüldözésekre. Például arra, amelyik Nyugat-Afrikában zajlik, ahol iszlamista terrorszervezetek tavaly több mint négyezer keresztényt gyilkoltak meg vagy a tíz éve az Iszlám Állam terrorszervezet által Irakban és Szíriában elkövetett atrocitásokra.

Az ottani keresztények és a jazidi vallási kisebbség ellen elkövetett, népirtáshoz hasonlítható üldöztetés következményeivel a mai napig nem szembesült a világ, ezek a közösségek pedig a mai napig nem kaptak elegendő támogatást – mondta a politikus.

Azbej Tristan felhívta a figyelmet arra is, hogy a vallásügyi konferencia előestéjén, annak a berlini magyar nagykövetségen rendezett kapcsoló rendezvényén részt vevő egyházi képviselők és a vallásszabadság ügyét felkaroló nemzetközi civil szervezetek képviselői egyöntetűen példaértékűnek nevezték Magyarországnak az üldözött keresztények megsegítésére indított programját.