Biztonságpolitikai kihívások, erős honvédség

Bár a NATO tagjai vagyunk, csak akkor számíthatunk arra, hogy a szervezet tagjai akár katonai erővel is megvédenek minket, ha mi magunk is fejlesztjük védekező potenciálunkat. Javában tart a jövő évi költségvetés vitája az Országgyűlésben, az elfogadásra váró tervezet céljairól, összegeiről Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője nyilatkozott a Magyar Hírlapnak, külön hangsúlyozva, hogy a számítások során az ország védelmi képességeinek növelése mellett arra is gondoltak, hogy a legérzékenyebb rétegek, a családosok és a nyugdíjasok életkörülményei tovább javuljanak.

 

– A jövő évi költségvetési törvényjavaslat két újdonsága a rezsi- és a honvédelmi alap létrehozása. A rezsicsökkentés fenntartásához szükséges forrásról már viszonylag sok információ látott napvilágot, a honvédelmiről viszont kevesebb. Milyen célokra tervezik fordítani a honvédelmi alapban rendelkezésre álló összeget?

– A régióban kialakult háborús konfliktus rendkívül komoly biztonságpolitikai kihívások elé állítja az országot. Ez az új helyzet erős honvédség fenntartását követeli meg, kiemelt cél tehát a haderőfejlesztési program folytatása. Egy modern hadseregnek, a jól felkészült katonaságnak és a korszerű fegyvereknek elsősorban az a célja, hogy demonstrálja az ország megvédésének képességét. Tisztában vagyunk geopolitikai helyzetünkkel, földrajzi és gazdasági adottságainkkal, ennek ismeretében kell a magyar honvédséget a lehető legjobb szintre hozni.

Óriási fordulat történt itt is kétezertíz óta, amelynek alapja a szemléletbeli változás, erre építkezik a személyi állománnyal kapcsolatos fejlesztés és a korszerű eszközök beszerzése. Bár a NATO tagjai vagyunk, és így a legnagyobb katonai védelmi szövetség rendszerébe tartozunk, azt látni kell, hogy csak akkor számíthatunk arra, hogy a szervezet tagjai akár katonai erővel is megvédenek minket, ha mi magunk is felkészülünk, és fejlesztjük védekező potenciálunkat. A baloldali kormányok szisztematikusan leépítették a haderőnket, mi viszont tudatos fejlesztést hajtunk végre.

– A technikai fejlesztések mellett mit emelne ki?

– Különböző területeken kezdtük meg az építkezést, említhetem például a tartalékos állomány létszámának növelését vagy a fiatalok körében népszerű Honvéd Kadét Programot. Nagyon fontos, hogy a jövő generációval megismertessük a legalapvetőbb honvédelmi ismereteket, valamint különböző, klasszikusan a katonáskodással összefüggő sportágak kipróbálásával, gyakorlásával nem csupán az érzelmi kötődés, de a fizikum megerősítését is lehetővé tegyük.

A kadétok tagjai lesznek egy értékeket valló közösségnek, és olyan képességekre és tudásra tesznek szert, amely segíti őket, hogy a mai kor kihívásaival szembe tudjanak nézni és helyt tudjanak állni. Az Ukrajnában zajló háború kitörésével lezárult egy korszak, a világ hosszú évekig stabil biztonsági rendje megingott. Nem várt világgazdasági nehézségek, kiszámíthatatlan környezeti változások alakítják majd a jövőnket. Ebben a bizonytalan helyzetben kell felkészítenünk a következő nemzedéket arra, hogy meg tudjon birkózni a kihívásokkal, és egymásért felelősséget vállaló polgárai legyenek a hazájuknak.

– Összesen mekkora forrás jut honvédelemre jövőre?

– A jövő évi költségvetés egyik prioritása Magyarország békéjének és biztonságának megőrzése és a honvédelmi képességek megerősítése. Ezt tükrözik a számok. A területre egy év alatt több mint ötven százalékkal, négyszázhatvanmilliárd forinttal több forrás jut. Ez azt jelenti, hogy a honvédelmi kiadások kétezertízhez viszonyítva több mint hatszorosára, ezerháromszázhetvenötmilliárd forintra nőnek. Szükség van a honvédség létszámának növelésére, a modern hadviselésnek megfelelő felszerelés megújítására és a különböző haderőnemek fejlesztésére.

Csak ezzel lehet csökkenti a régióban kialakult háborús konfliktus biztonsági kockázatait, és megerősíteni hazánk biztonságát. A honvédelmi alap tervezett kerete jövőre nyolcszáznegyvenkétmilliárd forint, amelyből a légierő, a szárazföldi képességek, az infrastruktúra fejlesztése egyaránt részesül, míg az összes honvédelmi kiadás eléri a GDP két százalékát, ami azért is fontos, mert így elérhetjük a NATO által elvárt mértéket.

– A családoknak mennyi jut jövőre? Várhatók-e az eddigi támogatásokat erősítő új programok, illetve a jelenlegiek átalakítása?

– Nekünk, kereszténydemokrata politikusoknak a legfontosabb rendezőelv a politikánk megtervezésekor, egy költségvetés kialakításakor, hogy családjaink biztonságát mindenek előtt biztosíthassuk. Mi hiszünk abban, hogy a családok a társadalmunk építőkövei, amelyek megfelelő környezetet biztosítanak a felnövekvő nemzedékeknek, így nélkülözhetetlenek a fiatal generáció sikeres jövője szempontjából. A jövő évi költségvetés jól láthatóan tükrözi, hogy a Fidesz–KDNP-kormányzat mindent megtesz ezen célok eléréséért, hiszen a koronavírus-járvány után, a nemzetközi infláció sűrűjében és az orosz–ukrán háború szomszédságában is csaknem háromezer-kétszázhuszonötmilliárd forint összegű családpolitikai célú kiadást tervez a kormányzat kifejezetten a családok segítésére. Az őket érintő adó- és járulékkedvezmény összege az első házasok kedvezményével együtt jövőre várhatóan meghaladja a háromszázhetvenmilliárd forintot. Jól mutatja ezen törekvésünk egész ívét, hogy a családi adó- és járulékkedvezmény keretében kétezertizenegytől kezdődően a jövő év végéig számítva összesen mintegy háromezer-hatszázhúszmilliárd forint maradhat a magyar családoknál.

– A nyugdíjak értékállóságának a védelme hangsúlyozott célja a kormánynak. Milyen ellátásemeléseket tesz lehetővé a következő évi költségvetés?

– Az idősekről való gondoskodás, a becsülettel ledolgozott évek utáni tisztes megélhetés biztosítása alapvető elvünk. Kormányzásunk kezdetétől fogva próbáljuk a gazdaság teljesítményével párhuzamosan a nyugdíjasokat is részesíteni az elért növekedésből, a nyugdíjprémium és a baloldal által elvett tizenharmadik havi nyugdíj visszaépítése jól mutatja az eredményeket. Jövőre a tizenharmadik havi ellátásra közel háromszázhetvenkétmilliárd forintot fordíthat a költségvetés, a Nők40 programra pedig hasonló összeget tervez a kormány.

Számunkra fontos, hogy a jól teljesítő Magyarország gondoljon a nyugdíjas korúakra is, velük is osztozzunk közös sikereinkben, ezért jövőre 4,1 százalékos GDP-növekedéssel számolva majdnem huszonötmilliárd forintot helyezett a kormány céltartalékba a nyugdíjprémium kifizetésére is. A költségvetésben tervezett 5,2 százalékos nyugdíjemelést is figyelembe véve, így 2010 és 2023 között a nyugdíjak 67,6 százalékkal nőnek majd, vásárlóerejük pedig a tizenharmadik havi nyugdíj visszaépítésével mintegy húsz százalékkal javulhat.

– A jelenlegi bizonytalan világpolitikai-világgazdasági helyzetben mennyire lehet idén nyáron a jövő esztendőre tervezni akár a növekedési, akár az inflációs kilátásokat tekintve?

– Normál békeidőben sem egyszerű feladat egy ország költségvetését összeállítani, hát még egy ilyen háborús helyzetben. Ezért a lehető legnagyobb körültekintéssel kell eljárnunk, és minden opciót, forgatókönyvet figyelembe kell vennünk, hogy gyorsan és hatékonyan reagálhassunk a ma még nem látott kihívásokra, miközben megőrizzük hazánk gazdaságának stabilitását. Az egyik legforróbb gazdasági kérdés napjainkban – nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon – a magas infláció.

– Vannak még eszközei a kormánynak a pénzromlás ütemének a leszorítására?

– Ahogyan eddig is, úgy a jövőben is mindent megtesz majd a kormány, hogy a gazdaság zavartalan működését biztosítsa, és a családok számára stabil és fenntartható életkörülményeket teremtsen. Az eddigi megannyi intézkedés is, a benzinárstoptól a hatósági áras termékekig, ezért született meg. A rezsicsökkentés megvédése pedig talán a legnagyobb horderejű lépés, amelyet a rezsivédelmi alap létrehozásával tudunk fenntartani. Nyilvánvalóan olyan monetáris politika és gazdasági kormányzás kell, amely biztonságot és kiszámítható jövőt kínál minden magyar embernek.