Dr. Latorcai János: Emberi létünk alapvető feltétele Földünk élőlényeinek sokfélesége

A Madarak és Fák Napja évtizedek óta arra emlékeztet mindannyiunkat, hogy teremtett világunkért felelősek vagyunk, azt óvni, gondozni kell. Az Országgyűlés mai ülésén dr. Latorcai János alelnök bevezető beszédében foglalta össze gondolatait az emléknap kapcsán. Az alábbiakban ez olvasható.

 Dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke

Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim!

Május 10-e van!

Közel 30 éve ezen a napon ünnepeljük a Madarak és Fák Napját.

E nap hagyománya egy 120 évvel ezelőtt, Párizsban elfogadott európai egyezményhez kötődik, amely a mezőgazdaságban hasznos madarak védelmét szolgálta. Az egyezményt Magyarország is aláírta, és még ugyanebben az évben, 1902-ben, Chernel István ornitológus meg is szervezte az első „madarak és fák” napját. Néhány év múlva pedig már törvényi szinten rendelték el, hogy az iskolákban minden év egy májusi napján ismertessék a diákokkal a madarak, a fák valamint a természet értékeit, védelmüknek jelentőségét. A tetszőleges májusi nap helyett egy 1994-ben elfogadott kormányrendelet május 10-két jelölte ki e jeles napról való megemlékezésre, amely az 1996-os, jelenleg is hatályos, természetvédelmi törvénybe is bekerült.

Tisztelt Képviselőtársaim!

Emberi létünk alapvető feltétele Földünk élőlényeinek sokfélesége, azok változatossága. A fajok számának alakulása a természeti rendszer, az ökoszisztéma egészségi állapotának mutatója, amely az utóbbi évtizedekben sajnos folyamatos hanyatlást jelez. Ma is érvényes Charles Elton angol ökológus több mint hatvan évvel ezelőtti megjegyzése, miszerint „kétségünk se legyen afelől, hogy Földünk flórája és faunája az eddig látott legnagyobb megrázkódtatásán esik át”.

A madarak igen érzékenyek a természetes és az ember által előidézett környezeti változásokra, ezért jó indikátorok az ökoszisztéma egészségének vizsgálatához. A számok beszédesek: az elmúlt negyven év alatt az Európai Unió területén mintegy 600 millió egyed a becsült madárveszteség, melyből 247 millió házi veréb volt.

Magyarország madárfaunája különösen gazdag, hiszen az Európai Unióban számon tartott 445 költőfajhoz képest nálunk 420 olyan madárfajt jegyeztek fel 2019-ig, amely egyszer is előfordult hazánk területén.

Ezért is fontos, hogy szeressük és védjük őket! Megtehetjük ezt madáretetők, madárbarát kertek, balkonok kialakításával vagy az esetleg bajba jutott madaraknak nyújtott segítséggel is, amit azok a lelkünknek szóló madárdallal és remélhetőleg sokasodó jelenlétükkel hálálnak meg.

 Zöld küllő (Fotó:123rf)

Minden évben, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szervezésében lakossági szavazatok alapján választják meg az év madarát. 2022-ben ez a zöld küllő lett, amely a harkályfélék családjába tartozó, odvas, öreg fákat kedvelő madárfaj. Élőhelyét a fakivágások veszélyeztetik, így ma már szinte csak parkokban, ligetekben találhatók fészkelésére alkalmas fák.  Az Országos Erdészeti Egyesület szavazásán az év fájának a nagylevelű hársat választották. A hárs, amely a népi hiedelmek szerint a családi béke őrzője, Bajmócon árnyékával Mátyás királyunknak is megnyugvást szolgáltatott. A legendák szerint ugyanis a várkapuval szemben álló hársfa alól diktálta leveleit, amelyek így kezdődtek: „a mi kedvelt bajmóci hársfánk alatt.”

Tisztelt Képviselőtársaim!

Fa nélkül egy fillért sem ér a táj. S üres a fa, ha nincs rajta madár” – mondja versében Horváth Imre erdélyi magyar költő. Legyen ez egyfajta figyelmeztetés mindannyiunknak, hogy óvjuk, védjük a teremtett világunkat és őrizzük meg annak sokszínű gazdagságát.