„Nemrég a francia belügyminiszter bejelentette, a kormány tárgyalásokba kezd Korzikával a sziget autonómiájával kapcsolatban. Elképzelhető, hogy ezt a lépést az ukrajnai háború váltotta ki, hiszen az ott élő nemzeti kisebbségeknek jelentős szerepük volt a konfliktus kirobbanásában.
Annak ellenére, hogy a nemzeti kisebbségi és etnikai kérdések komoly problémákhoz vezettek az elmúlt évszázadban, gyakran a szőnyeg alá söprik őket.
– írja a Newsweek amerikai hetilap honlapján megjelent véleménycikkében Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, az Országgyűlés volt elnöke, és Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos, a KDNP országos elnökségének a tagja.
Az Egyesült Államoknak – mint a világ vezető hatalmának a béke, a stabilitás és az emberi jogok tekintetében – tisztában kell lennie Európa nemzeti kisebbségi és etnikai kérdéseivel, hogy megelőzze az ezekből fakadó konfliktusokat – folytatják írásukat.
A történelemből az következik, hogy sok nemzet tagjai nem a saját nemzetállamuk határain belül élnek. Ezek az emberek kisebbségi státussal rendelkeznek annak ellenére, hogy évszázadok óta saját szülőföldjükön élnek. Jelenleg több mint 50 millió uniós lakos (az EU lakosságának több mint tíz százaléka) tartozik őshonos kisebbségekhez, lényegében minden tagországban létezik egy ilyen nemzeti kisebbség.
Az európai etnikai/nemzeti kisebbségeket fenyegető problémák kezelése érdekében a nemzetállam fogalmát felül kell vizsgálni, mivel a kirekesztő államok korszaka véget ért.
A demokratikus jogokon alapuló, befogadó nemzetállam koncepciójának kell érvényesülnie. Ez a módja annak, hogy megőrizzük a kulturális sokszínűséget, amely évszázadokon keresztül a világ fejlődésének hajtóereje volt. Európa és az Európai Unió azonban lemond a nemzeti kisebbségek sorsáért viselt felelősségről. Valójában ebben a kérdésben az EU furcsán hallgat.
Az európai történelem bőséges bizonyítékkal szolgál arra, hogy a nemzeti kisebbségi kérdésekre adott nem megfelelő válasz a konfliktusok és az emberi jogok megsértésének egyik fő oka
– olvasható Szili Katalin és Kalmár Ferenc közösen jegyzett cikkében.
A szerzők „a kontinens békéjének és stabilitásának fenntartása érdekében” az alábbi öt alapelvnek az európai törvényhozásba való beépítését javasolják:
- A nemzeti kisebbségi kérdések nemcsak hazai, hanem európai ügyek. A kisebbségi jogok az egyetemes emberi jogok részét képezik. Ezeknek a kérdéseknek a hatékony és sikeres kezelése csak európai szinten valósítható meg.
- A nemzeti kisebbségek védelmének az identitáshoz való jogon kell alapulnia.
- Az identitás védelme érdekében mind az egyéni, mind a kollektív jogokat garantálni kell.
- Az állampolgárság és a nemzeti identitás különálló fogalmak, amelyek nem feltétlenül esnek egybe.
- A tagállamok területén élő nemzeti kisebbségek az adott állam alkotórészei.
