– A nyugati civilizáció állapota figyelmeztet arra, hogy

a keresztény-konzervatív értékrendet olyanoknak kell képviselni, akik a magyar nőtársadalom szempontjából megértően, hitelesen, de határozottan nyilvánulnak meg

– fogalmazott a Női érdekképviselet a kereszténydemokráciában című konferencia köszöntőjében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Horváth Júlia Borbála kutató, a KDNP Nőtagozatának tagja szerint mára a liberálisból radikális, a feministából férfigyűlölő lett, valamint olyan nyelvi és fogalmi megosztottság jött létre, amelyen változtatni kell.

Bár a miniszterelnök-helyettes személyesen nem tudott részt venni a konferencián, Semjén Zsolt levelében úgy fogalmazott, hogy napjainkban, amikor a család, valamint a férfi és nő fogalmának relativizálása folyik, különösen fontos ez a konferencia. A Női érdekképviselet a kereszténydemokráciában című rendezvény célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a konzervatív nézőpontú női érdekképviselet jelenlétére, szükségességére és annak megismertetésére Magyarországon és a Kárpát-medencében.

Az eseményt Horváth Júlia Borbála kutató, a KDNP Nőtagozatának tagja, valamint Kovács-Pifka Péter, a KDNP Foglalkoztatásügyi Szakbizottságának elnöke nyitotta meg. Horváth Júlia Borbála kulturális antropológusként úgy látja, hogy a liberalizált női érdekképviselet iránya jelenleg nem illeszkedik a keresztény-konzervatív értékrendbe.

– Olyan női érdekképviseletre van szükség, ami nem szélsőségesen liberális, hanem mértéktartóan konzervatív, nemzeti érzületű. Kétségtelen, hogy ennek kialakításában pillanatnyilag le vagyunk maradva – fogalmazott.

Mint mondta, ugyancsak fontos téma a férfiak és nők kapcsolata, mert bár a történelmet elsősorban férfiak írták, de a nők a nyilvánosság elé léptek és saját témaajánlásokkal rendelkeznek. A felsőoktatásban ma már magasabb a nők aránya, mint a férfiaké, a kérdés, hogy tehetségüket hogyan tudják kibontakoztatni – mutatott rá Horváth Júlia Borbála. Hozzátette, hogy harmonikus férfi-nő kapcsolat és gyermekvállalás nélkül nincs jelen és nincs jövő, ezért a nemek munkamegosztását és a közös feladatvállalást ösztönözni kell, ugyanis gyermekek nélkül nem lesz kihez beszélni a jövőben.

Kovács-Pifka Péter köszöntőjében arról beszélt, hogy férfiként számára nem jelent ellentmondást a nők érdekéről, szerepéről beszélni. Kiemelte, hogy a két nem nem létezik egymás nélkül, és ha az egyik vagy a másik érdeke sérül, az mindkettőnek rossz, a kitejesedésük viszont nemcsak családjainkat, de nemzetünket is felemeli. Férfi és nő egyenjogúsága alapvető kereszténydemokrata érték – hangsúlyozta.

Bíró Rozália, az RMDSZ és az EPP Nőszervezetének elnöke köszönetet mondott a magyar kormánynak elkötelezett nemzetépítő munkájáért, aminek köszönhetően az erdélyiek érzik, hogy él a nemzet, és ennek a nemzetnek ők is részei.

Áldás számunkra, hogy vannak olyan vezető politikusai a magyar nemzetnek, akik túl azon, hogy sokoldalú tapasztalattal rendelkeznek és dolgoznak, odateszik mellé azt a lelkiséget, amivel fel tudják emelni a Kárpát-medencei magyar lakosságot.

Konzervatív feminizmusra van szükség

A feminizmus kifejezés használata napjainkban alapvetően nem szerencsés – jelentette ki előadásában Horváth Júlia Borbála, kutató. Mint mondta, a mozgalom hátterében álló lobbisták sokat tettek azért, hogy mára a fogalom szinte szitokszóvá váljon. Ma általában feministának tartják azt a nőt, akinek határozott elképzelései és elvárásai vannak – mutatott rá.

Új kifejezések bevezetése minden időben nehézkes, mint például a poszt-demokrácia körülírása is. Annak egyik jellemzője, hogy mára a liberálisból radikális, a feministából férfigyűlő lett, tehát nyelvi és fogalmi zavar jött létre – magyarázta.

A témával kapcsolatban ezek a kérdések merültek fel: Mi a neve annak az irányzatnak, ami női érdekképviselettel kíván foglalkozni, de elutasítja a feminizmus túlkapásait? Hogyan lehet a radikális feminizmustól elhatárolódni, aminek sokkal inkább vannak politikai céljai, mint elvei? Miért ne létezhetne konzervatív feminizmus?

Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos szerint igazán csak konzervatív feminizmus létezik. Ez pedig nem más, mint a nő – és ezáltal a férfi – létezésének és természet adta tulajdonságainak tisztelete, kiteljesítése, megőrizve minden értékét, és hozzásegítve nemének sajátosságaiból adódó lehetőségei kiteljesítéséhez.

Horváth Júlia Borbála hangsúlyozta, hogy szerinte bizonyos pontjaiban vissza kell térni a konzervativizmus mértékletességéhez, vállalva, hogy ezzel akár idejétmúltnak tekintik törekvésünket. A szélsőséges genderideológia hívei valójában nem a női érdekeket védik, amellyel ártanak a női nemnek, ezzel szemben a konzervatív elképzelések viszont ellenállnak a radikális túlkapásoknak.

A beszélgetésben többek között elhangzott, hogy a liberális feminizmus valójában elhitette a nőkkel, hogy a magánéleti és a közéleti feladatok könnyedén teljesíthetők, és hogy az érvényesülés érdekében a nőknek férfiassá kell válniuk.

A kutató úgy véli, a nők tehetségük és szellemi képességeik kibontakozása által elismert, előrevivő tagjai lesznek a társadalomnak.

A konzervatív feminizmus józan, értékóvó, és azt vallja, hogy a nemek nem vetélytársnak, hanem partnernek tekintik egymást. Isten előtt mindkét nem egyenlő, s nekünk ezt az irányt kell képviselnünk – szögezte le összegzésében Horváth Júlia Borbála. Hozzátette, ha a szélsőséges progresszió továbbra is a jelenlegi, mértékben tör előre, akkor a megállítására férfira és nőre hatalmas közös harcok várnak a jövőben.