Soltész Miklós a 12. alkalommal megrendezett nemzetiségi konferencián, a Gál Ferenc Egyetem Pedagógiai Karán elmondta: a kormány, az önkormányzatok és különböző fenntartók részéről a feltételeket biztosítják. A béremeléseken, fejlesztéseken, különböző támogatási rendszereken keresztül az elmúlt évtizedben megújult az összes nemzetiségi iskola.

A nevelés, a tudás, a lelki oldal a pedagógusok kezében van, és ez a nehezebb. Ez a sziszifuszi munka kitartást igényel. A tanító, a tanár egész személyiségével nevel

- emelte ki az államtitkár, személyes példákat is említve.

A gyerekekről szólva úgy fogalmazott: "mindegyik egy kincs, gyémánt", a kérdés az, hogy a szülők, az egyház és a tanítók, tanárok "mennyire tudjuk csiszolni és mit tudunk belőlük kihozni". Az eredmények elérése mellett közösséget is kell adni a fiataloknak.

Az egyház feladataival kapcsolatban közölte: tudja, mekkora munkát vállal az egyházmegye a nevelésben, oktatásban, sportban, valamint a felsőoktatásban. Fontosnak nevezte, hogy az egyház mintát adjon a közösségeknek, az értékeket felmutassa, közvetítse és az értékválasztás lehetőségét megadja.

Az egyházi egyetemek, középiskolák vagy általános iskolák a lehetőséget biztosítják, felkínálják a kereszténységnek azt az üzenetét, hogy az ember választhatja a jót is, és a látszólag könnyebbnek tűnő, de mégis hosszú távon "csapdába vezető utat is"

- fogalmazott. Felidézte, hogy 2010 óta az egyházi oktatási-nevelési intézményekbe járó diákok száma több mint duplájára nőtt: százhúszezren jártak óvodába, általános iskolába és középiskolába, most több mint kétszázötvenezren. Háromszoros-négyszeres-ötszörös az egyházi iskolákban a túljelentkezés.

A nemzetiségi területre rátérve megemlítette: az elmúlt tíz év tapasztalatai során a nemzetiségeknél a megtartó erő a nyelv, az iskola és a kultúra mellett a hit.

Azok a közösségek sokkal erősebbek, amelyek megmaradnak katolikus, református, evangélikus, unitárius vagy bármilyen más felekezetű hitben, ez tapasztalható a nemzetiségek területén Magyarországon is. Ebből pedig egyenesen következik: kiemelten fontos, hogy a nevelésen belül ott legyen a hit, a keresztény hittel kapcsolatos nevelés is

- hangoztatta a kereszténydemokrata politikus.

Beszámolt arról, hogy amikor kormányozni kezdtek, 12 nemzetiségi fenntartású intézmény volt, most 108. Több mint húszezer gyermek jár ilyen óvodába, általános és középiskolába. Ha húszezer gyermek megkapja az anyanyelvi oktatást, nevelést és megkapja a keresztény hitet is lehetőség szerint, akkor a megmaradás is sokkal nagyobb mértékben biztosított - mondta.

Kitért arra: a nemzetiségeknél támogatják a pedagógusképzést, valamint a pedagógusok bérezését is külön pótlékkal. Ez mind azt szolgálja, hogy a nemzetiségi oktatás-nevelés Magyarországon megmaradjon.

Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök, a konferencia fővédnöke arról beszélt, hogy az európai társadalmak nagy része komoly deficittel küzd, a józan ész deficitjével. Ennek következtében önpusztító, bomlott ideológiák rombolást végezhetnek. Egyik módja a védekezésnek az összefogás, az összetartozástudat, de ez csak akkor lehetséges, ha a társadalomban vannak egészséges, szellemileg, lelkileg is egészséges emberek. A szellemi-lelki egészség egyik alapvető kritériuma, hogy az ember rendelkezzen identitástudattal - fejtette ki a püspök, példaként elsősorban a kulturális, nyelvi, nemzetiségi identitást említette.