A 2028 utáni következő többéves uniós költségvetésről folytatott tárgyalások alkalmat adnak arra, hogy az Európai Unió új megközelítést alkalmazzon, és elérje, hogy az afrikai partnerországoknak nyújtott oktatási támogatás valóban kézzelfogható eredményeket hozzon – jelentette ki kedden Brüsszelben a KDNP EP-képviselője. Hölvényi György szerint az oktatás jövője elsősorban az afrikai fiatalokról szól, de a tét jóval nagyobb: ez Európa számára is biztonsági és migrációs kérdés.

Az afrikai oktatás finanszírozásáról és jövőjéről megrendezett európai parlamenti meghallgatást követően magyar újságíróknak nyilatkozva Hölvényi György, az EP fejlesztési bizottságának oktatásügyi állandó jelentéstevője rámutatott: félreértés övezi a vallási hátterű szervezeteknek az afrikai oktatásban betöltött szerepét.
Világosan látjuk, hogy az egyházak nélkülözhetetlen szerepet töltenek be az afrikai oktatásban, az állami oktatási rendszereket kiegészítve mindenki számára hozzáférhető, színvonalas oktatást nyújtanak ott is, ahol a kormányok ezt nem képesek megtenni – hangsúlyozta a kereszténydemokrata politikus.
Hozzáfűzte, a vallási hátterű szervezetek és az egyházak jelentős kapacitással rendelkeznek Afrikában, amelyre az EU fejlesztési együttműködése eddig kevés figyelmet fordított. A szubszaharai régióban az oktatási és egészségügyi szolgáltatások mintegy negyvenszázalékát vallási hátterű szervezetek biztosítják. A katolikus egyház egymaga több mint 84 ezer oktatási intézményt tart fenn a kontinensen az óvodáktól az egyetemekig, harmincmillió gyereknek és fiatalnak biztosítva oktatást – emelte ki Hölvényi György. Hangoztatta:
ahol az egyházi intézmények a nemzeti oktatási terveket valósítják meg, ott a fejlesztési intézkedéseinkben is el kell ismerni a szerepüket.
Az uniós támogatás önmagában nem pótolhatja a hazai forrásokat, különös tekintettel arra, hogy az oktatás nemzeti hatáskör és felelősség. Jól szervezett nemzetközi együttműködés azonban felgyorsíthatja a fejlődést. Az uniós támogatással azokat a partnerországokat kell ösztönözni és segíteni, amelyek részt vesznek az oktatási célú fejlesztési együttműködésben, és saját költségvetésükben is vállalják a szükséges finanszírozást – fejtette ki a KDNP EP-képviselője.
Felhívta a figyelmet arra is: az afrikai oktatással kapcsolatban világosan kell látni, hogy az nem csak az afrikaiakról, Afrikai jövő generációiról szól, hanem ez egy globális biztonsági kérdés.
Ha az emberek nem tudnak otthon boldogulni, ha nem jutnak megfelelő oktatáshoz, majd megfelelő munkahelyekhez, akkor elindulnak Európába. Különösen, ha politikai erők csalogatják őket.
Ennek megelőzési módja a helyben segítés, oda kell menni, és ott kell segíteni, megtalálva a megfelelő partnereket – jelentette ki Hölvényi György.
Közösségi oldalán úgy fogalmazott: Afrika oktatása Európa biztonságának is záloga. Afrika 54 országból áll, és 2050-re több mint kétmilliárd ember él majd a kontinensen. Az oktatás jövője elsősorban az afrikai fiatalokról szól, de a tét jóval nagyobb: ez Európa számára is biztonsági és migrációs kérdés.

