Immár példák bizonyítják, hogy működik és hatékony a magyar humanitárius modell – jelentette ki a magyarhirlap.hu-nak Juhász Hajnalka miniszteri biztos.
Juhász Hajnalka miniszteri biztos, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője, a Külügyi Bizottság alelnöke
A Hungary Helps-ről szóló törvény elfogadásával egy ügynökség létrehozásáról is döntés született. Ez a szervezet állami és magánadományokat is tud majd befogadni, az egyik kiemelt feladata pedig a támogatások kezelése és az érintettekhez való minél hamarabbi eljuttatása lesz, bürokratikus akadályok nélkül – hangsúlyozta a lapunknak adott interjúban Juhász Hajnalka, Magyarország humanitárius segítségnyújtása nemzetközi kapcsolatainak fejlesztésével összefüggő feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos.
– Milyen állapotban vannak azok a keresztény közösségek, melyeknek a magyar kormány segít, illetve segítene?
– A Közel-Kelet esetében tizenhat országban élnek olyan keresztény közösségek, amelyeknek a megmaradása a tét. Kiemelném ezek közül Irakot, mert onnan néhány éven belül teljesen eltűnhet a keresztényekkel együtt a keresztény kultúra is, ezért mi elsősorban erre a területre, különösen Észak-Irakra, a ninivei fennsíkra koncentrálunk. Az Iszlám Állam elképesztő rombolást végzett, de a különböző vallási közösségek közötti egyensúly megtartása érdekében is szükség van a beavatkozásra. A huszonnegyedik órában vagyunk, aggasztó a helyzet, tenni kell a keresztény közösségek megmaradásáért, amely komoly szellemi és gazdasági tőkét is jelent a Közel-Keleten, az egészségügyi és oktatási rendszer kialakításában és fenntartásában vitathatatlan szerepet betöltve a régióban. A kereszténység megszűnése tehát gazdasági és szellemi károkat is okozna az érintett országoknak.
– Leginkább mit igényelnek az érintettek?
– Fontos tisztázni: az Iszlám Állam továbbra is intenzíven jelen van a területen, Afrikában pedig újabb terrorszervezetek alakultak, melyek kifejezetten strukturáltan működnek, mint az Al Shabaab Szomáliában. A különböző multinacionális humanitárius programokkal ellentétben a magyar kormány által létrehozott Hungary Helps humanitárius program lényege, hogy előbb a közösség igényeit mérjük fel, s utána döntünk a támogatásról. Valljuk, nem a problémát kell Európába hozni, hanem a segítséget odavinni. Ehhez pedig tudni kell, mire van szükség. Irakban például házfelújításokat, települések újjáépítését finanszíroztunk, míg Szíriában inkább az egészségügyi ellátást támogatjuk. Mindenütt az egyházi közösségek vezetőin keresztül valósul meg az adott program. Ezt hívjuk okos segítségnek, mert a hatékonysága messze magasabb a közösség közvetlen igényeire építve.
– Nyomon követik a projektek megvalósulását?
– Azbej Tristan államtitkár úr nemrég Kongóban és Kenyában járt, az említett igényfelmérés jegyében, miközben én New Yorkban, az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsában ismertettem a Hungary Helps program eddigi eredményeit, az államtitkárság munkatársai pedig Észak-Irakban tekintették meg az eddigi eredményeket, fejlesztéseket. Igen, fontos az utánkövetés. A vallási közösségek vezetői részéről egyébként már komoly visszacsatolások érkeztek, egyre többen teszik szóvá: végre valaki figyel rájuk. Nélkülözhetetlen a személyes kapcsolat a hatékony humanitárius segítségnyújtáshoz.
– Mivel a kormány a migrációellenesség miatt sokszor megkapja, hogy szívtelen, az üldözött keresztények megsegítése egyben egy imázsjavító eszköz is?
– Nem, ez valódi program. Bevándorlásellenes politikánk egyébiránt logikus és világos, az illegális migráció elutasítása mellett a helyben segítést választjuk. Jó úton vagyunk, ezt bizonyítja többek között a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködéssel az Egyesült Államokban kötött megállapodásunk. Az amerikai utam során pedig rengeteg szereplővel találkoztam, aki már ismerte a csupán kétéves Hungary Helps-et. Mondjuk a globális migrációs paktum után nehéz volt belépni az ENSZ épületébe, ám csak pozitív visszajelzést kaptam. Például a vallásközi párbeszédért felelős Sam Brownback szenátortól, vagy a Szentszék külügyminiszter-helyettesétől, Antoine Camilleritől, akik örömmel hallgatták az üldözött keresztény fiatalok ösztöndíjprogramjáról, így a szülőföldön való újrakezdés támogatásáról, valamint a további tervekről, többek között a visegrádi négyekkel való együttműködésről szóló beszámolót. Ez komoly elismerés hazánknak és új perspektívákat is megnyit. Tudatosítani kell: a huszonegyedik század legüldözöttebb vallása a kereszténység, és Magyarország kiáll a keresztény kultúra megőrzéséért.
– Javaslatokat is tett. Melyek ezek?
– Sajnálatos, hogy a humanitárius segítségnyújtásban tevékenykedő nemzetközi szervezetek sokszor egymás munkájáról nem értesülnek, nem hangolják össze a lépéseiket. Ez a hatékonyság rovására megy. Ezért szükség lenne egy egyeztető fórumra, emellett kezdeményeztem, hogy az Európa Tanács 2011 után ismét foglalkozzon az üldözött keresztények helyzetével. Úgy tűnik, júniusban lesz erről döntés, ebben kértem az ENSZ támogatását is. Meglepő módon egy svéd keresztény konzervatív csoport már jelezte is az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének, hogy fontosnak tartják az ügyet. Emellett felhívtam a figyelmet a közel-keleti terrortámadások által különösen is érintett sérülékeny csoportokra, így a nőkre és a gyermekekre.
– Mit szóltak ott amúgy ahhoz, hogy Magyarország kvázi kiemel egy vallási csoportot a többi közül? Nem sérti ez a sokat hangoztatott nyugati értéksemlegességet?
– Az ENSZ-ben a vallásközi párbeszéd fontosságát emelték ki, ezért örültek a szíriai nyitott kórház projektnek, amelyet a Szentszék alapított, de kormányzati szinten a magyar kormány az egyetlen, amely támogatja, elősegítvén a különböző vallási felekezetek közötti párbeszédet, hiszen akár keresztény valaki, akár muszlim, ugyanúgy rászorul a megfelelő egészségügyi ellátásra. Azt érezzük, kezd átmenni a kormány humanitárius üzenete, nemrég még Angela Merkel is szóvá tette, hogy tényleg a helyben való segítségre érdemes helyezni a hangsúlyt. Az iraki Tell-Aszkufban például ezerháromszáz épületet újítottunk fel, csaknem ezer család tudott hazaköltözni. Vagyis immár példák bizonyítják, működik a magyar humanitárius modell.
– Kik lehetnek ebben a partnereink Európában?
– Egyértelműen a visegrádi négyek, már formálódik is egy konkrét együttműködés Észak-Irakban, ahogy említettem, Karakos település újraépítéséről tárgyalunk, ezzel az épített kulturális örökséget is óvjuk.
– Mik a további elképzelések?
– A Hungary Helps-ről szóló törvény tavaly decemberi elfogadásával egy ügynökség létrehozásáról is döntés született. Ez a kialakítás alatt lévő szervezet állami és magánadományokat is tud majd befogadni, az egyik kiemelt feladata a támogatások kezelése és az érintettekhez való minél hamarabbi eljuttatása lesz, bürokratikus akadályok nélkül. Mivel olykor akut helyzetekre, például üldözött keresztényeket ért humanitárius katasztrófákra kell reagálni, lényeges a gyorsaság. Fontos a jövőben megvalósítani egy információs hálót a projektek kialakítására és felügyeletére is, ebben is fontos szerepe lesz a Hungary Helps ügynökségnek. Hatékonyan akarunk segíteni a világban. Kiemelt feladatom Magyarország humanitárius segítségnyújtása nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése, ezért „célzom meg” az Európa Tanácsot, az ENSZ-t és a kulturális örökségvédelem miatt az UNESCO-t, az Európai Parlamentben pedig Hölvényi György képviselővel van szoros szakmai kapcsolatom, aki a vallásközi párbeszéd munkacsoport társelnöke Brüsszelben. Továbbá a miniszteri biztosi megbízatásom másik fontos pillére a visegrádi négyekkel való humanitárius együttműködés kialakítása, amely jó úton halad. Van hitünk és jövőképünk, amely a legfontosabb alapja a kormány humanitárius missziójának.
