Ha sikerült közelebb kerülni bármilyen módon a kárpátaljai magyaroktól 2015 óta folyamatosan elvett oktatási, kulturális, nyelvi és politikai jogok visszaszerzéséhez, az jó dolog és üdvözlendő – szögezte le a KDNP frakcióvezető-helyettese, emlékeztetett ugyanakkor, hogy

az elmúlt években sokan, sokat dolgoztak azon, hogy a kárpátaljai magyar közösség túléljen, megmaradjon és visszakaphassa jogait.

A miniszterelnöki bejelentéssel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra: két évvel ezelőtt az akkori kormány hozta létre a 11 pontos tárgyalási keretet, és azóta több alkalommal is szakértői és politikai egyeztetések folytak róla; ezekbe az egyeztetésekbe a kárpátaljai magyarság képviselőit mindig bevonták.

A tizenegyből kilenc pontban lényegét tekintve a választások előtt sikerült nagyjából szóbeli megegyezést, kompromisszumot elérni az ukránokkal; köszönet azoknak a kormánytisztviselőknek, diplomatáknak, szakértőknek, akik sokat dolgoztak ezen.

Tudomásunk szerint Magyar Péter bejelentése ugyanezen kilenc pontra vonatkozik, a maradék két pontban nem sikerült áttörést elérni – írta Nacsa Lőrinc. Felvetette:

furcsa, hogy az állítólagos megegyezés előtt magyar-ukrán magas vagy magasabb szintű politikai tárgyalás nem volt. Hogy lehet egy ilyen eredmény a brüsszeli, berlini és párizsi utak hozománya?

Az ukrán fél, Zelenszkij elnök semmit nem kommunikált az ígéretekről, megállapodásról – emelte ki a kereszténydemokrata politikus, aki aggasztónak tartja, hogy a magyar kormány uniós pénzt, EU-csatlakozás megkezdését, új ukrán programokhoz való hozzájárulást és mindent vállal és aláír, az ukránoktól pedig csak jövőbeni ígéretek vannak.

A kormány nem hozott nyilvánosságra részleteket, de úgy tudjuk, hogy az oktatási törvényeket 2026 végére, a nyelvi és egyéb kisebbségi törvényeket 2027-re ígérte az ukrán fél; vagy az ukránok nevében a német, francia vagy EU-s fél. Nem tudjuk, titkolózás van – fogalmazott Nacsa Lőrinc. Közölte:

a kárpátaljai magyarok jól tudják, hogy ilyen ukrán ígéretekből volt már sok. Az EU-s társulási megállapodás jóváhagyásakor is, aztán pont az ellenkezője lett.

Ha a nemzetiségi iskola státuszának rendezésére van garancia, az nagyon fontos és nagyon jó, csak látni kellene, mi az a garancia.

Két dolog van, ami alapján ezt számon lehet kérni és tisztázni: elsőként a magyar kormány hozza nyilvánosságra az ukránokkal aláírt jegyzőkönyvet (ha van ilyen), másodszor pedig nemzetközi megállapodás/szerződés keretében a vállalásokat, garanciákat és határidőket fogadja el a magyar és az ukrán parlament is, így később sem tudnak visszakozni, amikor megkapták, ami nekik kellett, vagy amikor egy másik ukrán vezetés lesz egy választás után. Ez lenne az igazi garancia – hangsúlyozta a frakcióvezető-helyettes. Hozzátette:

nehogy az legyen, hogy az ukránok mindent megkapnak, amit szeretnének, a magyarok pedig csak szép ígéreteket.