Közösségben szolgálni a hazát – Interjú Juhász Hajnalka országgyűlési képviselővel

A parlamenti munkától 2018-ban visszavonuló Hoffmann Rózsa helyett jelenleg – az áprilisban első országgyűlési ciklusát megkezdő – Juhász Hajnalka a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjának egyetlen női tagja. Fiatal kora ellenére komoly hazai és nemzetközi szakmai tapasztalattal vesz részt a törvényalkotási munkában. Korábbi munkájáról és országgyűlési képviselői tevékenységéről beszélgettünk a kereszténydemokrata politikussal.

– Hogyan, milyen módon került kapcsolatba a kereszténydemokratákkal?

– A keresztény értékrenddel való találkozás családi neveltetésemmel kezdődött, amelynek része volt, hogy a miskolci Fráter György Katolikus Gimnáziumban érettségiztem, és sem hazai, sem külföldi tanulmányaim során nem szakadtam el keresztény gyökereimtől. Angliai egyetemi tanulmányaim befejeztével hazatértem, és akkor, 2010-ben keresett meg gimnáziumi osztálytársam és nagyon kedves barátom, Molnár Péter, a miskolci KDNP frissen megválasztott elnöke, hogy nagyon örülne, ha bekapcsolódnék a közéletbe, segíteném a munkáját, erősíteném az ifjú kereszténydemokratákat és az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) miskolci szervezetét. Ekkor kezdtük meg a közös munkát Rétvári Bencével is, majd hamarosan az IKSZ regionális alelnöke lettem.

– Mely értékek voltak azok, amelyekkel fiatalként is rögtön azonosulni tudott?

– Ami azonnal megfogott, az a közösség ereje, hogy merjük kiállni közös keresztény értékeinkért, hazánkért, legyünk valóban kíváncsiak arra, ami a világban és országunkban zajlik. A közös táborozások, beszélgetések nagyon mély nyomokat hagytak bennem, máig tartó barátságok szövődtek. Számomra az IKSZ első perctől kezdve értékközösséget jelentett. Nem lehetek elég hálás azért, hogy befogadtak és lehetőséget adtak, főleg, hogy az első női alelnök lettem, jelenleg pedig a KDNP női politikusa. Egy valódi közösség tagjának lenni, különösen keresztény közösségé, segít megtalálni a saját személyes szakmai utunkat – ebben őszintén hiszek.

– Miért tartotta fontosnak, hogy aktívan bekapcsolódjon a politikába?

Az ember életében eljön az a pillanat, amikor valóban felteszi magának a kérdést: mit jelent a haza szeretete? Mit jelent számomra a hazám? Mit teszek és mit tehetek a magyarságomért? Hogyan szolgálhatom a hazámat, amely egyetemi diplomát, szakmát adott nekem? Sokáig kerestem ezekre a kérdésekre a választ, amelyeket külföldi tanulmányaim alatt tudtam megválaszolni. Felkészült és elkötelezett magyar szakemberként és büszke magyarként próbáltam mindenhol megállni a helyem, hogy ezzel is hazámat képviseljem, de ennél többre vágytam: arra, hogy munkámmal tudjak szolgálni és kiállni a hazámért, amikor majd eljön az ideje. Ezért vitt az utam a politikai közélet felé.

Juhász HajnalkaJuhász Hajnalka, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője

– Jogászként miért épp a külügyi vonalat választotta?

– A nemzetközi jog iránti érdeklődésem, majd specializálódásom, valamint angol nyelvtudásom és az állandó kíváncsiságom aziránt, hogy mi zajlik körülöttünk a világban, a diplomáciai finomhangolások, a nemzetpolitikai és szomszédságpolitikai kihívásai hazánknak ösztönösen erősítették a külpolitikai, külügyi érdeklődésemet. Megtiszteltetés számomra, hogy a Külügyi Bizottság alelnökeként kezdhettem meg első parlamenti ciklusomban a munkát, olyan szaktekintélyekkel, mint Németh Zsolt elnök úr.

– Hosszú időn keresztül dolgozott Trócsányi miniszter úr mellett. Milyen tapasztalatokat szerzett ebben az időszakban a nemzetközi jog területén?

– Trócsányi miniszter úrral való közös munkánk kezdete a 2010-es évek elejére nyúlik vissza, amikor még alkotmánybíró volt, majd párizsi nagykövet. Az Európa Tanács Velencei Bizottsága számára készítettük szakértői véleményeket elsődlegesen nemzetpolitikai témákban. Ezek a közös munkák mindig óriási élményt jelentenek, mert egy nagytudású jogászprofesszor mellett rengeteget lehet tanulni, és a tudás hatalmas érték. Másrészt minden ilyen munka egyben óriási kihívás is, hiszen egy nemzetközi jogász érdeklődésében a nemzetközi jog határai, hazánk nemzetpolitikai céljai, a határon túli magyarság segítése egyszerre jelen vannak. Egy-egy, a Velencei Bizottság által megfogalmazott vélemény egyszerre hordozza azt az érzést, hogy előre léptünk, és azt is, hogy van még mit tennünk az adott területen.

– Országgyűlési képviselőként milyen tervei vannak, milyen feladatokat kapott?

– A KDNP elsődlegesen szakpolitikusként számít rám mint nemzetközi jogászra. Ahogyan említettem, a Külügyi Bizottság alelnöke lettem, valamint tagja vagyok az Európai Uniós Ügyek Bizottságának, valamint az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése magyar delegációjának. Azt gondolom, most annak a történelmi időszaknak a tanúi vagyunk, amikor hazánkat, keresztény értékeinket nemzetközi szintéren a legnagyobb küzdelmekben kell megvédenünk, ez jelenti azt a helytállást, ami nekünk, parlamenti képviselőknek kötelességünk és feladatunk a nemzetközi szervezetekben.

– Megváltoztatta-e az életét a parlamenti politizálás?

– Ilyen rövid idő elteltével korai lenne erről beszélni, de annyi tudok mondani, hogy mindennap megélem, milyen nagy megtiszteltetés és egyben felelősség is országgyűlési képviselőnek lenni. Ahogyan az ember a parlament lépcsőin halad fel, érzi a falakban nagy politikusaink, őseink erejét. Különösen, amikor a Szent Korona mellett haladok el, egy pillanatra mindig egyfajta hála van bennem, hogy köszönöm Uram, hogy ez megadatott, köszönöm, hogy a hazámat szolgálhatom! Igyekszem ezt a legjobb tudásom szerint tenni.

__________________________________

 

Juhász Hajnalka

 

Aktív parlamenti munka

Juhász Hajnalka már az új Országgyűlés megalakulását követő első hónapban is aktívan igyekezett részt venni a munkában: a KDNP-frakció nevében elmondott napirend előtti felszólalásában a kormány tevékenységét méltatta az ukrán oktatási törvénnyel szembeni, a kárpátaljai magyarok oktatási jogai melletti kiállásáért. Úgy értékelte, tiszteletre méltó az a diplomáciai harc és offenzíva, amit a magyar kormány képviselt a nemzetközi szervezetekben. Ráadásul ennek első eredményeit is látni, mivel Ukrajna 2023-ig kitolná az oktatási törvény alkalmazását.

A pénzügyminiszterhez benyújtott interpellációjában pedig – fiatal politikusként – a diákok munkavállalásával kapcsolatban tett fel kérdéseket, vagyis hogy milyen feltételekkel vállalhatnak a tanulók munkát, mire figyeljenek oda a diákok nyári munkavállalásuk során, és hogyan támogatja őket a kormány?