Nagyon fontos, hogy élő kapcsolatunk legyen a kárpátaljai magyar közösséggel, hiszen a legnehezebb helyzetben lévő magyar közösség most

– hangsúlyozta a frakcióvezető videóüzenetében. Közölte, már százharmincra emelkedett a háborús magyar áldozatok száma.

Egyfajta lakosságcsere történik, hiszen az itteni magyarság jelentős része elmenekült Kárpátaljáról, ugyanakkor sok százezer ember érkezett, korábban elsősorban Kelet-Ukrajnából, az ottani, leginkább oroszajkú közösségből, az utóbbi hónapokban pedig nagyon sokan érkeznek Kijevből, hiszen az orosz erők most az ukrán fővárosra koncentrálják a támadásokat – fejtette ki Rétvári Bence.

Elmondta azt is, hogy Ukrajnában jelenleg négyszer annyian halnak meg, mint amennyien megszületnek. Pontosan abból a korosztályból menekültek el sokan, akiknek a gyerekeik megszülethettek volna, de már nem itt Ukrajnában születnek meg.

A magyarság számára az oktatás és a kultúra a legfontosabb identitásmegőrző

– folytatta a kereszténydemokrata politikus, hozzáfűzve, jártak a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetemen, amely a magyar közösségi élet egyik középpontja. A kampusz folyamatosan bővült az elmúlt másfél évtizedben, egyre több képzés, egyre több hallgató van itt.

Az általános iskolai oktatásban is sok nehézséget okoz a háború, de a magyar iskolák derekasan helytállnak, és igyekeznek stabil pontot jelenteni a családok életében

– emelte ki Rétvári Bence. Megjegyezte, jártak egy óvóhelyen is, ami oktatási célra is ki lett alakítva, hogy az oktatás akkor sem álljon meg, amikor éppen légiriadó van.

A legfontosabb kérdés természetesen az új ukrán törvény elfogadása és annak az alkalmazása – emelte ki a frakcióvezető. Közölte, több hónapos adminisztrációs folyamat kezdődik, hiszen a nemzetiségi iskolákat újra kell engedélyeztetni, de ez akkor is fontos előrelépés a magyar közösség számára. Ez ugyanakkor nem csak a magyarokra vonatkozó jogszabály, hanem minden európai uniós nyelvet beszélő kisebbségre vonatkozik.

Magyarország korábban egy tizenegy pontos tárgyalási sorozatot indított el, a Tisza-kormány öt pontban állapodott meg, ezeket fogadta el az ukrán parlament – idézte fel Rétvári Bence, reményét fejezve ki, hogy érvényesülni is tudnak ezek a jogszabályok. Ezzel közelítünk ahhoz a szinthez, amilyen tíz-tizenöt évvel ezelőtt volt a magyar vagy más nemzeti közösségeknek a helyzete Ukrajnában – tette hozzá. Rámutatott azonban:

az elmúlt évek jogfosztását hosszú idő lesz helyreállítani. Ahol mondjuk egy fölső tagozatban nem tudtak magyar nyelven tanítani az elmúlt években, ott több év lesz, míg vissza tudják építeni ezeket a képzéseket.

A kárpátaljai magyarok nehézségei nem a háborúval kezdődtek, jóval korábbiak voltak azok a jogfosztások, amik megtörténtek, de a háború tovább nehezítette a helyzetet. „Azért fogunk dolgozni, hogy a kárpátaljai magyarok jogait minél inkább biztosítani tudjuk, a közösséget meg tudjuk erősíteni, és ezeket a kapcsolatokat továbbra is igyekszünk életben tartani, hogy minden kárpátaljai magyar érezze, mellettük állunk és segítünk nekik abban, amiben csak tudunk” – fogalmazott a frakcióvezető.

Nacsa Lőrinc korábbi nemzetpolitikai államtitkár beszámolt többek közt arról, hogy fejlesztő- és társasjátékokat vittek a beregszászi Mikes Kelemen Líceumba, és megállapította: óriási munkát végeznek a tanárok és az igazgató is. „Köszönettel tartozunk a kárpátaljai tanároknak, pedagógusoknak, óvónőknek, hiszen nélkülük nem lenne magyar oktatás!” – írta a frakcióvezető-helyettes. Írt arról is,

a 30 éves II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem nemzetstratégiai intézmény, amelynek most, a háborús helyzetben 1681 hallgatója van, idén 693 elsős kezdte meg a tanulmányait.

A KDNP küldöttsége Beregszászon találkozott a helyi magyar közösség képviselőivel, az 56-os emlékműnél főhajtással és koszorúzással emlékezett a forradalom 70. évfordulójára.

Máthé Zsuzsa az emlékműről azt írta, „a rozsdás, derékba tört kopjafa az 1956-os forradalom és szabadságharc erőszakos leverését, a megtört szabadságot jelképezi. A törött kopjafa tövéből kinövő, ép, rozsdamentes acélból készült másik kopjafa az 1989–1990-es rendszerváltozást, a szabadság eszméjének továbbélését és a forradalom követeléseinek későbbi megvalósulását szimbolizálja.”