„Ezen források felhasználásával tudjuk elkezdeni azt a programot, amelynek célja, hogy Magyarország 2030-ra az EU öt legélhetőbb tagországának egyike legyen” – hangsúlyozta Latorcai Csaba.

Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség területfejlesztésért felelős parlamenti államtitkára, a KDNP ügyvezető főtitkára beszédet mond a IX. Magyarország Barátai Konferencián a Marriott Hotelben 2023. szeptember 15-én (Fotó: MTI / Soós Lajos)

Az államtitkár azt mondta, alaptalanok az EU Magyarországgal szemben megfogalmazott aggályai. Hozzátette: a korrupció szempontjából az unió középmezőnyében helyezkedik el Magyarország, „az Európai Csalás Elleni Hivatal részéről az elmúlt hét évben 500 százalékkal csökkent a hazánkat érintő bejelentések száma”, a demokrácia működése, az igazságszolgáltatás függetlensége tekintetében pedig „lényegesen jobb eredményeket érünk el”, mint egyes uniós országok.

Latorcai Csaba felhívta a figyelmet arra, hogy három kérdés körül összpontosul az, mi is Brüsszel baja Magyarországgal, miért tartja vissza az uniós forrásokat: a magyar kormánynak a migrációval, a genderideológiával, valamint az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos álláspontja.

Ezek kapcsán az államtitkár részletesen kifejtette, hogy a magyar álláspont szerint a migrációs kérdést úgy lehet összefogással orvosolni, ha a gazdasági problémákat ott kezelik, ahol vannak, tehát Afrikában és a Közel-Keleten. „Vannak valódi menekültek, Magyarország azonnal segítő kezet nyújtott, amikor a háború elől menekülve több millió ukrán állampolgár ment át Magyarországon, több ezren most is itt vannak, nekik ingyenes szállást, szociális támogatást, munkalehetőséget biztosítunk” – mutatott rá.

Latorcai Csaba szerint „a genderkultúra jelensége modern gyarmatosítás, ami ellen fel kell lépni”. Az orosz-ukrán háború kapcsán pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar kormány a béke azonnali szükségességére szólít fel, a szankciók pedig nem hozzák meg a várt hatást.

Az államtitkár azt mondta, az uniós pénz nem adomány, az egy üzlet része: Magyarország az EU-csatlakozással nagyobb piacot biztosított az uniónak, és tagországként negyedévente ugyanúgy befizet az EU kasszájába, mint a többi ország.

„Minden esély és remény megvan arra, hogy Magyarország 2023. december 31-ig az előző hétéves uniós költségvetési időszak legvégéig neki járó források száz százalékát le tudja hívni, és a lehető leghatékonyabban tudja felhasználni” – fogalmazott Latorcai Csaba. A területfejlesztési tervek kapcsán azt mondta, a cél a fejletlenebb régiók felzárkóztatása mellett az is, hogy Budapest valódi uniós vezető szerepre tegyen szert.

Kiemelte, hogy a következő hétéves uniós költségvetési időszakban 14 ezer milliárd forintnyi uniós forrás állhat az ország rendelkezésére, ebből 9800 milliárd kohéziós, gazdaságfejlesztési forrás és 4400 milliárd vidékfejlesztési pénz. Ehhez jön még a Covid miatti forrás, amelyet mások mellett zöld fejlesztésekre, oktatásra, Magyarország egészségügyi állapotának javítására fordítanak.

„Magyarország 2024 második felében a nemzetek Európája mellett lándzsát törve kívánja alakítani a kontinens jövőjét. Úgy gondoljuk, hogy az Európa által kétezer éve képviselt értékeknek köszönhetjük megmaradásunkat, társadalmi és gazdasági versenyképességünket, és ez a jövő útja is” – szögezte le Latorcai Csaba.