Latorcai Csaba elmondta, sikerült csökkenteni az adminisztratív terheket, erősödött a szolgáltatói szemlélet és az etikus működés, valamint jelentős előrelépés történt az elektronikus ügyintézés területén is, és a fejlesztések nagyban elősegítik Magyarország versenyképességének növelését.

Sikerült nagy lépést tenni azon kormányzati cél elérésének érdekében, hogy Magyarország 2030-ra az Európai Unió öt legélhetőbb tagállama közé kerüljön”

– hangsúlyozta az államtitkár.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy régiós szinten is kiváló eredményeket sikerült elérni a fejlesztésekkel és külön kiemelte a „fizikai tőke, az emberi tőke” és az innováció technikai fejlődésének területén történt fejlesztéseket.

Az adminisztratív terhek csökkentésével jelentős mértékben sikerült lerövidíteni a közigazgatási folyamatok átfutási idejét, csökkentek az ehhez kapcsolódó költségek, a közigazgatási folyamatok átláthatóbbak lettek, megerősödött a modern 21. századi szolgáltatói szemlélet és az ehhez kapcsolódó etikus működés. Sikerült kialakítani egy információs bázist, egyúttal a fejlesztéspolitikai intézményrendszerek feladatállátásának segítése, valamint finanszírozása is megtörtént – sorolta az államtitkár.

A KÖFOP 33 felhívás keretében 1312 projekt megvalósulását támogatta több mint 440 milliárd forinttal, az Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap forrásainak bevonásával”

– tájékoztatott Latorcai Csaba, hozzáfűzve, hogy ebből 1296 szakmai projekt irányult a közigazgatás és a közszolgáltatás fejlesztésére.

Belényesi László, a Miniszterelnöki Kabinetiroda európai uniós fejlesztések végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a fejlesztésekkel a közigazgatás gyorsabbá, hatékonyabbá vált, az elért eredmények minden magyar állampolgár életére hatással vannak és külön kiemelte az elektronikus ügyintézés területén történt fejlesztések jelentőségét, aminek köszönhetően az emberek ma már akár otthonról is intézhetik ügyeiket.

A vállalást sikeresen teljesítettük, de nem dőlhetünk hátra, a megkezdett úton tovább kell haladnunk”

– hangoztatta a helyettes államtitkár, aki néhány adatot külön is kiemelt.

Ismertetése szerint több mint hatszáz közigazgatási eljárást sikerült újraszervezni, ezen belül ötszáznál is több olyan eljárás van, ahol korábban nem volt lehetőség elektronikus ügyindításra. Képzéseken több mint 220 ezer közszolgálati szakember vett részt, országszerte már 400 önkiszolgáló, mesterséges intelligenciával támogatott ügyintézési ponton intézhetők az ügyek - sorolta a helyettes államtitkár.

Elmondta, hogy a külföldre utazó, illetve ott tartózkodó magyarok tájékoztatását szolgálja az Új Konzuli Szolgáltató Portál és a Konzinfo Utazom mobilalkalmazás továbbfejlesztése.

Belényesi László arról is beszámolt, hogy a fejlesztéseknek köszönhetően egységes megoldással és elektronikus rendszerekkel segítik a helyi önkormányzati szintű e-közszolgáltatásokat, az új rendszerhez 3178 települési és mind a 19 vármegyei önkormányzat csatlakozott.

Andriana Sukova, az Európai Bizottság Foglalkoztatás, Szociális Ügyek és Társadalmi Befogadás Főigazgatóságának főigazgató-helyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési ciklus egyik fő célja volt a közszolgáltatások fejlesztése, az Európai Szociális Alapon, illetve a Kohéziós Alapon keresztül.

A magyar közigazgatás fejlesztése az EU-n belül Olaszország után a második legnagyobb beruházás volt – mondta.

Ismertetése szerint a következő ciklusban a szolgáltatásokat a digitális operatív program keretében még tovább fejlesztik, ezzel a hatóságok a munkájukat jobban tudják majd végezni, az ügyintézés teljesen zökkenőmentessé válik és ezáltal a gazdaság versenyképessége is jelentősen javul.