A 2021-27-es időszakra nagyságrendileg 14 ezer milliárd forint fejlesztési forrással számolhat Magyarország. Ebből a vidékfejlesztési programra több mint 4 ezer milliárd jut; ez a forrás már rendelkezésre áll – mondta Latorcai Csaba.

A bizottsági módszertan alapján 430 milliárd forint forrást veszthet Magyarország, ugyanis gazdasága az EU átlagánál jobban növekedett az elmúlt évben, így újra kell számolni a nekünk járó részt

 

– tette hozzá.

A helyreállítási tervre egyik tagállam sem kapott jobb minősítést az Európai Bizottságtól, mint Magyarország. Várhatóan néhány napon belül „speciális pénzügyminiszteri tanácsi konstrukcióban” hagyják jóvá azt – mondta az államtitkár.

A kormány célja a gazdaság teljesítőképességének növelése és a munkahelyek megőrzése.

A kabinet szeretné, hogy Magyarország az öt legélhetőbb uniós tagállam közé tartozzon 2030-ra, ahol az emberek kiegyensúlyozattan, boldogan élnek

 

– fűzte hozzá.

A kormány területfejlesztési politikájáról azt mondta, hogy annak
összhangban kell állnia a megyék és a főváros programjaival. Ennek érdekében partnerséget kínálnak az önkormányzatoknak és a fővárosnak – jelezte.

Ezért hozta létre az Országgyűlés a kormány javaslatára a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanácsot – emlékeztetett Latorcai Csaba.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy szeretnék, ha a határmenti térségekben inkább a határon túlról érkezne Magyarországra munkaerő, mintsem a határon túli gazdasági központok, például Pozsony, Kassa és Nagyvárad szívná el a magyar munkavállalókat.

Az államtitkár, utalva a Magyar Nemzeti Bank elnökének a parlament gazdasági bizottság előtt elmondott hétfői beszédére, azt mondta: a kormány egyetért Matolcsy Györggyel abban, hogy a magyar gazdaság válságban van.

De nem egyedüliként, mert a globális válság egész Európát és az Európai Uniót is sújtja, ennek a válságnak vagyunk részesei. A kormány saját eszközeivel lokálisan tudja kezelni válságtüneteket. A várakozások szerint ezek jövőre nem csökkennek az EU-ban sem

 

– tette hozzá.