Nemzeti identitásunk feldolgozása és fejlesztése nemcsak a múzeumok és az állami intézmények elkülönült feladata, hanem az egész nemzet felelőssége – mondta a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, a KDNP ügyvezető alelnöke szerdán.
Latorcai Csaba a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) a Hónap kincse: Limoges-i Krisztus-korpusz Homokbödögéről című kamaratárlatának megnyitóján felidézte: már az alaptörvény is megfogalmazta azt, hogy kulturális örökségünk megőrzése és átadása egyik oldalról a magyar állam feladata, ezen felül azonban minden magyar ember belső kötelezettsége is.
Kiemelte:
a Magyar Nemzeti Múzeumnak – mint közgyűjteményi központnak – élen kell járnia abban, hogy meghatározza azokat a szempontokat, melyek mentén a nemzeti kulturális értékek az utókor számára átörökíthetők.”
Azzal, hogy közgyűjteményi központtá is válik a magyar nemzet múzeuma, lehetőség nyílik arra, hogy az ország minden múzeumának erőforrását bevonva, együtt gondolkodva a magyar nemzet közösségének egészével tudjunk haladni az értékőrzés útján - tette hozzá Latorcai Csaba.
A középkorban készült homokbödögei Krisztus-korpusz nemzeti örökségünk szerves részét képezi – hangsúlyozta az államtitkár.
Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója Ady Endre Intés az őrzőkhöz című versét idézve elmondta: miközben a világsajtót és magyarországi médiumokat olvasva az az érzület kerítheti az embert a hatalmába, hogy napjainkban egyre inkább „megőrül a világ”, aközben mi egy ekeszarv által kifordított Krisztus-corpusról tudunk beszélni.
Amíg ezt szabadon megtehetjük, addig a feladatunk az, hogy ugyan árván, de helyt álljunk”
– fogalmazott Demeter Szilárd.
A főigazgató arra hívta fel a figyelmet, hogy a „Hónap kincse” sorozatban fontos, hogy mindig egy olyan műtárgyat mutassanak be, melynek története van, és erre igazán jó példa a most bemutatott kincs.
Kiss Etele, a Magyar Nemzeti Múzeum művészettörténésze, a kamaratárlat kurátora elmondta, hogy a Veszprém vármegyei Homokbödögén az 1950-években megtalált, a középkorban egész Európában elterjedt kereszt típus a XII., vagy XIII. században készülhetett. Nevét a Délnyugat-Franciaországban található, a középkorban jelentős városnak számító Limoges városáról kapta.
A pápák különösen támogatták ezeknek a kereszteknek a használatát, mivel azok színesek, aranyozottak, nagyon szép zománccal készültek, ezáltal fontos szerepük volt abban, hogy a híveket megragadják – magyarázta a kurátor.
A Magyar Nemzeti Múzeum által küldött írásos összegzés szerint az intézmény 2023. novemberében kapta felajánlás
a limoges-i kereszt korpuszát a homokbödögei evangélikus egyházközségtől.
A tárgyat néhány évtizede fordította ki az eke a középkori forrásokban Egyházasbödöge néven nevezett, egykor jelentős falu területén nem messze attól a helytől, ahol Rómer Flóris a falu templomának a romjait írta le. A helyszínen 2020-21-ben végzett fémkeresős bejárás több fontos Árpád-kori és későbbi középkori leletet hozott a felszínre.
A korpuszt Banai Endre helyi lakos az általa faragott fakeretben őrizte otthonában, majd adományozta azt a falu evangélikus gyülekezetének. A megtaláló halála után az egyházközség a Nemzeti Múzeumnak adományozta a műkincset.
A korpusz a 13. század első felében egész Európában elterjedt limoges-i kereszttípus fő alkotóeleme lehetett, bár evangéliumos könyvek fedelének előlapján is előfordultak ilyenek. A keresztet körmeneteken hordozták körbe, de oltárra vagy mellé állítva a liturgikus imádság irányát jelölte ki.
A kamaratárlat egy hónapon keresztül látható a Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi termében.
