Móring József Attila: Huszáros hajrával lett az év kilátója a balatonboglári Xantus János Gömbkilátó

Első alkalommal hirdetett pályázatot az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ az év kilátója címért. A verseny célja, hogy minél többen ismerjék meg és látogassák Magyarország kilátóit, ezzel együtt népszerűbbé váljon a természetjárás és az aktív életmód. A jellegzetes formájú építmény, ahonnan káprázatos panoráma nyílik a tóra, 3901 szavazattal nyerte el a címet.

Mint Móring József Attila, a térség KDNP-s országgyűlési képviselője kiemelte: igazi somogyi huszáros hajrával hódította el a boglári Gömbkilátó az Év Kilátója 2020. címet.

Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős kormánybiztos beszédet mond a balatonboglári Xantus János Gömbkilátónál tartott sajtótájékoztatón 2020. november 6-án. Mellette Juhász Szabolcs, a Magyar Turisztikai Ügynökség egészségturisztikai igazgatója, Biró Norbert (Fidesz-KDNP), a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke, Móring József Attila KDNP-s országgyűlési képviselő és Mészáros Miklós (Fidesz-KDNP) polgármester (Fotó: MTI / Varga György)

A balatoboglári kilátó 3901 szavazattal nyerte meg a voksolást. Az év kilátója pályázatot idén első alkalommal hirdette meg a Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ. A verseny célja, hogy minél többen ismerjék meg és látogassák Magyarország kilátóit, ezzel együtt népszerűbbé váljon a természetjárás és az aktív életmód.

Boglári gömbkilátó

A pályázatra 177 nevezés érkezett, amelyek közül az Aktív Magyarország szakmai zsűrije választotta ki a tíz döntős kilátót. A fináléba olyan kilátók kerülhettek, amelyek az elmúlt 10 évben épültek, vagy jelentősebb felújításon estek át. A kiválasztott 10 kilátóra október 7 és 16. között az Aktív Magyarország közösségi oldalán lehetett szavazni.

A közösségi oldalon több mint tizenhatezer szavazat érkezett a tíz kilátóra. Két kilátó - a Zengő-kilátó és a Xantus János Gömbkilátó - fej-fej mellett haladt a szavazás alatt, amelyet végül a balatonboglári épület nyert meg 3901 vokssal.

A Gömbkilátót az 1950-es évek elején a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat készítette alumíniumból, bemutatták a brüsszeli világkiállításon, később a Budapesti Nemzetközi Vásár ideiglenes látványossága lett.

A kilátó az 1960-as évek végén kapta meg végleges helyét a vulkanikus eredetű Várdomb csúcsán. A gömb 165 méter magasságban áll, 15 méter átmérőjű és 240 háromszöglemez alkotja. Zics László építész javaslatára díszkivilágítással látták el, ami az északi partról is könnyen felfedezhető. Érdekessége, hogy erős szélben akár több métert is kilenghet, de rugalmas szerkezetének köszönhetően elnyeli a szél által keltett mozgási energiát.

1967-es felállítása óta az építmény nemcsak a Dél-Balaton, hanem egész Somogyország jelképe. A tulajdonos város és az üzemeltető vállalkozás együttműködése példaértékű, nemcsak a nemrégiben felújított létesítmény, hanem a tövében elterülő park is egyre népszerűbb a nyaralók körében.