A nemzetpolitikai terület az egyik nagy vesztese a jövő évi költségvetésnek – jelentette ki kedden a parlamentben a KDNP vezérszónoka. Nacsa Lőrinc rámutatott: Magyarországon kívül a Kárpát-medencében több, mint egymillió magyar állampolgár él és ennél jóval több magyar nemzetiségű ember.
Erre az egymillió magyar állampolgárra illetve másfél-kétmillió magyar nemzetiségű emberre költöttük eddig a magyar költségvetés 0,8-1 százalékát. Ezt most 31 százalékkal csökkentik, 27 milliárd forinttal – közölte Nacsa Lőrinc.
Hangsúlyozta, a nemzeti összetartozás eszméje, a határokon átívelő mindennapi kapcsolat, a határon túli magyar közösségek megmaradása alapvető nemzeti érdekünk, amiben nemzeti minimumnak kellene lenni.
Nem egyfajta úri hóbort, nem luxus, nem felesleges kiadás a külhoni magyarok támogatása. Ezek a támogatások a külhoni magyar közösségeknél a megmaradást és a túlélést jelentik
– szögezte le a kereszténydemokrata politikus. Kiemelte a Zrínyi Ilona Kárpátaljai Támogatási Programot, amely tanárok, tanítók, szociális, egészségügyi, kulturális és gyermekétkeztetésben dolgozók kaptak fizetés-kiegészítést. „Mert annyira keveset fizet az ukrán állam ezeknek az önkormányzati alkalmazottaknak, amiből nem tudják fenntartani magukat” – mondta Nacsa Lőrinc. Hozzáfűzte, erre a programra idén 2,7 milliárd forint van a költségvetésben, jövőre csak 780 millió forint.
A magyar állami támogatásnak köszönhetően 2022, az orosz agresszió kezdete óta nem kellett bezárni magyar intézményt Kárpátalján. „Ez egy különleges program, és én örülnék a legjobban, ha már nem lenne rá szükség, mert az azt jelentené, hogy véget ért a háború, rendeződött a kárpátaljai helyzet, tisztes megélhetést tudnak kapni az ukrán államtól és az önkormányzati rendszertől azok a tanítók, tanárok, ápolók, szociális munkások, akik ezt a támogatást kapják” – jegyezte meg a frakcióvezető-helyettes. Jelezte: módosító javaslatot nyújt be, hogy ne csökkentsék radikálisan ezt a szociális programot.
Felhívta a figyelmet arra is,
a Határtalanul program költségvetését kilencmilliárd forintról kétmilliárd forintra vágják vissza. Ez 78 százalékos csökkenés, ami azt jelenti, hogy az eddigi évente 50-54 ezer diák helyett csupán 10-14 ezer diák utazhat a magyarlakta határon túli területekre!
Nacsa Lőrinc azt kérte, emeljék vissza az összeget, mert „erőt ad élmény és meghatározó élmény ezeknek a magyarországi diákoknak, hogy a nemzeti összetartozást első kézből a terepen is megtapasztalhatják”.
A Kőrösi Csoma Sándor Program és a Petőfi Sándor Program a diaszpórában és a szórványban segíti a közösségeket azzal, hogy a magyar állam ösztöndíjasokat küld kilenc hónapos időtartamban a szórványba, hogy az ott lévő magyar közösségeket segítsék – folytatta a frakcióvezető-helyettes. Közölte: nem írták ki a programok pályázatait. Ezzel Magyarországnak a diaszpórával lévő kapcsolata lesz kevesebb – jelentette ki.
Úgy fogalmazott:
a nemzetpolitikában az Orbán-kormányok meg tudták haladni 2004. december 5-ét, Gyurcsány Ferenc undorító, a magyar közösségek ellen uszító, 23 millió románozó politikáját.
A külhoni magyarok megkapták az állampolgárságot, intézményeket építettek, és ezek a magyar közösségek élnek, minden nehézség, fogyás, demográfiai kihívás ellenére. Ne a külhoni magyar közösségeken és a magyar megmaradáson spóroljunk!
