Az előző kormány által megkezdett 11 pontos tárgyalási keretben folytatódtak a tárgyalások Ukrajnával – idézte fel a KDNP frakcióvezető-helyettese, kiemelve ugyanakkor: számtalan alkalommal történt már olyan az elmúlt években, hogy az ukránok ígértek valamit és az nem teljesült vagy nem úgy teljesült.

Amikor az ukrán EU-csatlakozás első klaszterének megnyitásához Magyarország hozzájárult, akkor még csak üres ígéretek voltak Ukrajnától, teljesítés és garancia nem, de azóta sem látunk benyújtott törvényjavaslatokat a Radában, az ukrán parlamentben – mutatott rá Nacsa Lőrinc. Hangsúlyozta:

nincs benyújtott törvényjavaslat, amely rendezné azokat az oktatási, kulturális és nyelvi jogokat, amelyeket 2015-től kezdve szisztematikusan elvettek a kárpátaljai magyar közösségtől.

Hogyan állnak az ukránok ezeknek a vállalásoknak a teljesítésével, milyen garanciáink vannak, és most mi fog történni, van-e már lejárt vállalása az ukrán félnek? Miért nem segítik a kárpátaljai magyar közösség nyelvi jogainak helyreállítását az ukrán politikusok, miért nem tartják be azokat az ígéreteket, amelyért cserébe Magyarország hozzájárult az uniós csatlakozási fejezetek megnyitásához?” – kérdezte a kereszténydemokrata politikus.

Velkey György László, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, folyamatosan vizsgálják szakértőkkel, hogy minden a megfelelő rendben történik-e.

Nacsa Lőrinc a választ nem fogadta el, és arra kérte a kormányt, addig semmiképpen ne járuljon hozzá az ukrajnai csatlakozási tárgyalások második és harmadik klaszterének megnyitásához, amíg „kézzelfogható, benyújtott és elfogadott törvény” nem rendezi a helyzetet, vagyis az ukrán fél nem teljesíti a vállalásait.

A belső piac, ami a második klaszter, és a versenyképesség, ami a harmadik klaszter, olyan fontos tárgyalási fejezetek az uniós csatlakozási úton, hogy az ukránoknak is le kell tenniük valamit az asztalra a magyar kisebbséggel kapcsolatban – tette hozzá a frakcióvezető-helyettes.