A választás tétje nemzetpolitikai szempontból is óriási, a tizenhat éve épített rendszert nagyon könnyen, két-három hónap alatt le lehet építeni – hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek nyilatkozva a nemzetpolitikáért felelős államtitkár. Nacsa Lőrinc szerint egy esetleges Tisza-kormány regnálása alatt a külhoni magyarokat „visszatolnák a mostohagyermek szerepébe, majd elfelejtenék őket”. A kereszténydemokrata politikus beszélt az orosz–ukrán háborúról és a Benes-dekrétumok ügyéről is.
– Hogyan értékeli az elmúlt tizenhat év nemzetpolitikáját? Melyek azok a programok, amelyeket kiemelne?
– Az elmúlt bő másfél évtized volt a trianoni tragédia óta eltelt évek legerősebb időszaka a nemzeti összetartozás szempontjából. Ez alatt az idő alatt tudott a legjobban megerősödni a nemzeti összetartozás közössége minden szinten. Ezt tartom a legnagyobb eredménynek. Bár mindegyik program fontos, mert mindegyik ért el magyar közösségeket, de a Határtalanul! programot említeném az első helyen. Ennek keretében eddig több mint hatszázezer magyarországi diák vehetett részt osztálykirándulásokon, olyan határon túli, magyarlakta területeken, ahova amúgy nem biztos, hogy eljutott volna. Hasonlóan sikeres a Szülőföldön magyarul program, amelyre jelenleg is lehet jelentkezni. A program keretében oktatási, nevelési és hallgatói támogatást biztosítunk azoknak a magyar gyerekeknek és fiataloknak, akik szülőföldjükön magyar nyelvű óvodába, iskolába, főiskolára vagy egyetemre járnak. Ugyanis a szülőföldön való boldogulás egyik legfontosabb alapfeltétele az anyanyelven való oktatás. Ezért indítottuk el a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programot is, amelynek köszönhetően csaknem kilencszáz óvoda épült vagy újult meg a Kárpát-medencében. Mindezek fényében kijelenthető: a jövő nemzedékéért dolgoztunk, hogy a magyarság ne csak most, a jelenben legyen erős, hanem a jövőben is.
– Van olyan terület, ahol még nem érték el a kívánt eredményt?
– Minden területen lehet többet tenni, mert minden magyar közösség lehetne még erősebb. A nemzetpolitika sosem befejezett munka, hanem dinamikus folyamat, hiszen változnak a politikai viszonyok a szomszédos országokban, és változnak a kihívások is. Például 2010-ben senki nem gondolta volna, hogy a kárpátaljai magyarságnak sok éven keresztül a háború árnyékában kell élni és az ebből fakadó kihívásokkal kell szembenézni.
– A Demokratikus Koalíció és Jakab Péter azonban kicsit másképp értelmezi a nemzetpolitikát: választási kampányuk egyik legfontosabb eleme, hogy elvennék a külhoni magyarok szavazati jogát. Szerintük igazságtalan, hogy olyan emberek is voksolhatnak, akik nem élnek Magyarországon. Mit mond annak a magyarországi választónak, aki úgy érzi: az ő életéről mások döntenek?
– Nincsenek első- és másodrendű magyarok. Volt olyan időszak, amikor az embereket megpróbálták osztályozni faj, osztály, vagyoni helyzet vagy származás alapján. Hála istennek azonban ezeket az időket közösen mi, magyarok legyőztük. Egyféle magyar állampolgárság van, az pedig arra jogosít mindenkit, hogy közösen hozzuk meg a nemzet jövőjét érintő döntéseket. Most a Demokratikus Koalíció és a Tisza Párt megmondó embereinél és politikusainál lehet azt látni, hogy aljas módon uszítanak a külhoni magyarok ellen és megpróbálják lebeszélni őket, hogy részt vegyenek a választáson. Azonban a nemzet egységét fenntartani nekünk erkölcsi kötelességünk.
– Csaknem félmillió külhoni magyar regisztrált levélszavazásra. Mit üzenne nekik, miért fontos, hogy ők is minél többen részt vegyenek az áprilisi választáson?
– Látjuk, hogy a másik oldalon rendszerint támadják a külhoni magyarok állampolgárságát, szavazati jogát, a nekik juttatott támogatásokat. Mi azonban nemzetben gondolkodunk. A nemzetépítő munkát közösen végezzük, ezért a döntéseinket is közösen kell meghoznunk. Arra biztatom a külhoni magyarokat, éljenek ezzel a joggal és vegyenek részt a választáson. Mert a nagy nemzeti sorskérdésekben, mint amilyen ez a választás is, közösen kell döntenünk.
– A Tisza Párt nyíltan elkezdett kampányolni a külhoni magyarok körében. Mit gondol, mennyire sikerült Magyar Péternek elnyerni a határon túliak szimpátiáját?
– Már a belépője is rossz volt, ezért nem is tudott nagy sikereket elérni. Van egy-két médiaszereplő vagy újságíró, aki támogatja Magyar Pétert külhonban, a nagy többség viszont nem. Az emberek átlátnak a szitán: tudják, hogy a Tisza Párt elnöke nem gondolja komolyan, amit mond, hazudik, idegen érdekeket szolgál. Azzal pedig, hogy a külhoni magyarok képviselőit sértegeti, román földnek nevezi Erdélyt és a brüsszeli politikát támogatja az őshonos nemzeti kisebbségek jogai helyett, teljesen elvágta magát a külhoni magyar közösségeknél.
– A kárpátaljai magyarok helyzete a háború miatt egyre nehezebb. Orbán Viktor a Barátság kőolajvezeték lezárása miatt tett lépések után azt is kijelentette, hogy amennyiben továbbra sem fogja azt megnyitni Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, leállítja a hazánkból Ukrajnába érkező áramellátást is. Van arra már terv, hogy amennyiben ezt meg kell lépnie a kormánynak, milyen segítséget fog nyújtani az ottani magyaroknak, hogy őket ez minél kevésbé érintse érzékenyen?
– A kárpátaljai magyarok megsegítése nem most kezdődik, hiszen az elmúlt hónapokban is sokszor 8-12 órás áramszünetekkel szembesültek. Ezért több százával támogattuk azokat a projekteket, amelyek révén a nagycsaládok, a szociális és egyházi intézmények invertereket, generátorokat, napelemeket, akkumulátorokat és dízelgenerátorokat tudtak beszerezni. Természetesen azt reméljük, hogy a választás után egy nemzeti többségű győzelmet követően Zelenszkij elnök is belátja, hogy ezt az olajblokádot be kell fejezni – egyedül csak rajta múlik, hogy jön-e olaj vagy sem. Azt pedig pontosan tudják a kárpátaljai magyarok is, hogy az ukrán elnök magyarellenes, aki azt szeretné, hogy ukránbarát kormány legyen Budapesten. A jogaikat nem állította vissza, sőt folyamatosan vegzálja őket. Mi azt szeretnénk, hogy hagyják békén a kárpátaljai magyarokat, hogy ez a nemzetrész békében élhessen. Ehhez a magunk részéről minden segítséget megadunk.
– Decemberben a szlovák kormány olyan törvényt hozott, amely egyebek mellett börtönnel büntetné a Benes-dekrétumok megkérdőjelezését – ezzel erősen sértve a felvidéki magyarok jogait. Miért volt indokolt a kormány mérsékelt hangneme e kérdés kapcsán?
– Folyamatosan tárgyaltunk és tárgyalunk jelenleg is a szlovákokkal az ügyben. A szlovák–magyar kapcsolat az elmúlt tizenöt évben jelentőset lépett előre. Mi azt szeretnénk, hogy a szomszédos államokkal jó kapcsolatban legyünk – ez közép-európai és magyar érdek egyaránt. Ennek jegyében határátkelőhelyeket nyitottunk, elmélyítettük a gazdasági és politikai együttműködést. Az elmúlt tizenöt év összes szlovák kormányával dolgoztunk ezen, a mostanival pedig a legfontosabb ügyekben egyet is értünk: a háborút érintő kérdésben, a migráció elutasításában és olyan brüsszeli ukázokban is, mint a genderkérdés. A magyar kormány álláspontja viszont a Benes-dekrétumokról szóló törvénymódosításról az, hogy helytelen. A kérdést még Alkotmánybíróság is vizsgálja, tehát még nem zárult le ez a folyamat. Magyar Péter ugyan két napra ráugrott a témára, de amikor látta, hogy a felvidéki magyarok nem kérnek a politikai hangulatkeltéséből, egyik napról a másikra elfelejtette őket. Mi azóta is ezen a kérdésen dolgozunk. A kormány jogi segítségnyújtást is elindított, amelyben segítünk azoknak a felvidéki magyaroknak, akiket a Benes-dekrétumok hátrányosan érintenek, legyen szó rendőrségi ügyről, vagy akár földelkobzásról.
– Miért nem hívatta be Szijjártó Péter a szlovák nagykövetet?
– Egyszerűen azért, mert ő a nagykövet főnökével, a szlovák külügyminiszterrel ült le tárgyalni, nem is egyszer. Én is tárgyaltam a szlovákokkal és azóta is számtalan alkalommal, amikor Felvidéken jártam, kiálltam a kollektív bűnösség elve ellen. Ez a XXI. században elfogadhatatlan, és ezt rendezni kell. Ehhez viszont a felvidéki magyaroknak is be kell juttatni az egyetlen magyar pártot a szlovák parlamentbe: akkor a nagypolitikában is lenne szavuk, és ez a törvény ebben a formájában biztos, hogy nem születhetett volna meg.
– Magyar Péter azt is mondta, hogy ha neki lenne erre hatalma, akkor a szlovák nagykövetet nem hogy behívatná, hanem ki is utasítaná. Milyen hatással lenne a felvidéki magyarok helyzetére, ha egy ilyen lépést tett volna a kormány?
– Világosan kijön ebből a válaszból is Magyar Péter személyisége: egy indulatos, agresszív, hazug ember, aki hirtelen felindulásból cselekszik – ez pedig rendkívül veszélyes egy ország jövőjére nézve, főleg ilyen veszélyes háborús, migrációs, energiaválságos időszakban. Amit Magyar Péter javasolt, az politikai hangulatkeltésre alkalmas, az ügy rendezésére viszont nem. Az ügyet mindenképpen tárgyalással kell elrendezni – ehhez viszont kell valaki a másik térfélen is, aki nyitott a tárgyalásra. Mi ezt az orosz–ukrán háborúból is hiányoljuk, hiszen az Európai Unió részéről meg sem próbáltak beszélni az oroszokkal. Ők egyszerűen csak eldöntötték, hogy háborúba mennek. Magyar Péter is pont ugyanilyen brüsszeli politikát folytatna Magyarországon: őt nem érdekli a párbeszéd, nem érdekli az ügynek a rendezése, ő csak a politikai hangulatkeltésben és uszításban érdekelt.
– A kormány azt hangsúlyozza, hogy még soha nem volt ekkora a választás tétje, mint most. Ezúttal miért nagyobb a tét, mint ezelőtt bármelyik voksolás alkalmával?
– A politikusok sokszor mondják ezt, de amikor ott állunk egy nagy megmérettetés előtt és mérlegre tesszük, hogy mi forog kockán, akkor így is érezzük. Visszatekintve az elmúlt évtizedek választásaira, nyugodtan kijelenthetjük, hogy ennyire nagy tétje még nem volt a választásnak, mert ezúttal nem a következő négy év kérdéseiről döntünk, hanem arról, hogy belesodródunk-e egy háborúba. Ezt a döntést csak egyszer lehet elrontani, ha elrontjuk, nincs visszaút. Egyúttal az is a választás tétje, hogy nemet tudunk-e mondani a magyarok kifosztására. Azok az országok, amelyek támogatják az ukrajnai háborút, megszorításokat vezetnek be, mert a pénzük egy részét elküldik Ukrajnába. Pontosan ebbe az irányba mutat a Tisza energiaterve is, ami havi plusz százezer forinttal terhelné meg a magyar családok költségeit.
– Mit jelent ez nemzetpolitikai szempontból?
– Nemzetpolitikai szempontból is óriási a tét: 2010 óta építjük azt a nemzeti egységet, amelynek minden magyar a kedvezményezettje. Azok is, akik nem ránk szavaznak, határon innen és túl. A tizenhat éve épített rendszert nagyon könnyen, 2-3 hónap alatt le lehet építeni. A Tisza Párt ugyanis brüsszeli kormány szeretne lenni. Orbán Anita is megmondta, hogy Brüsszelben ő küllő szeretne lenni a keréken, nem pedig bot a küllők között – vagyis azt akarja, hogy még jobban, még gyorsabban, még hatékonyabban forogjanak a brüsszeli kerekek. Az uniós vezetők azonban nem veszik figyelembe az őshonos nemzeti kisebbségeket, nem érdekli őket a nemzetpolitika, nem érdeklik őket a határon túli magyar közösségek. A kárpátaljai magyar közösségért sem álltak ki soha, a brüsszeli bürokraták mindig az ukránokat támogatták. Egy esetleges Tisza-kormány regnálása alatt az egész nemzetpolitika leépülne, és a külhoni magyarokat visszatolnák a mostohagyermek szerepébe, majd elfelejtenék őket. Április 12-én erre nemet kell mondanunk és arra a pártszövetségre kell szavaznunk, amely az összmagyarság érdekeit képviseli, ez pedig egyedül a Fidesz–KDNP.
