Navracsics Tibor a Kaposvár polgármesterével, Szita Károllyal (Fidesz-KDNP) a témában folytatott megbeszélést követő sajtótájékoztatón kiemelte, hogy Északkelet-Magyarország a jövedelmeket, a foglalkoztatási statisztikákat és a közlekedési infrastruktúrát tekintve is felzárkózóban van, e lehetőségeket a Baranya, Somogy és Tolna alkotta Dél-Dunántúlnak is meg akarják teremteni.

Ez magában foglalja az olyan, a közlekedési infrastruktúra fejlesztését jelentő beruházásokat, mint például a mohácsi Duna-híd építése, amelytől közvetve a Dél-Dunántúl revitalizálását várják”

– jegyezte meg.

A miniszter közölte, bíznak abban, hogy a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kampusza, a térség és a közlekedési infrastruktúra fejlesztése az ipari parkokkal együtt „olyan közös tartományt és kiindulópontot ad a jövőre vonatkozóan”, amelynek eredményeként a Pécs-Kaposvár tengely ismét lendületbe hozza a régiót, így az csatlakozik a gyorsabb ütemben felzárkózó régiókhoz, közelíti, belátható időn belül eléri az uniós átlagot.

Navracsics Tibor hangsúlyozta, a jövő fejlesztéspolitikai elképzeléseit alapvetően nem településekre, hanem térségekre szabják, Szita Károly is várostérségben, a Kaposvárhoz „életvitelszerűen kötődő"”települések együttes fejlesztésében gondolkodik, így lehet lépésről lépésre haladni.

A miniszter utalt rá, hogy amíg „mindannyian a sok elmaradottsági mutatót produkáló” Északkelet-Magyarországra összpontosítottak, a fejlesztési források jelentős részét is oda csoportosították át, és az utóbbi időben rengeteg olyan iparpolitikai döntést hoztak akár Miskolc, Nyíregyháza vagy Debrecen tekintetében, ami az ottani gazdaságot megmozdította, addig a Dél-Dunántúl régió "valahogy egy kicsit kiesett a figyelemből".

Márpedig a mutatók tekintetében 1990 óta a Dél-Dunántúl egy elöregedő régió benyomását kelti, amely fokozatosan elveszítette ipari potenciálját, ennek következtében a lakosság jelentős része elvándorolt, akik pedig itt élnek, idősebbek és képzetlenebbek az országos átlagnál”

– jegyezte meg.

Kitért rá, hogy Pécs az 1990 utáni időszakban veszített a gazdasági vonzerejéből, Kaposvár pedig ugyan jól teljesített, de méretéből, fekvéséből adódóan nem tudta húzni magával a régiót.

A mostani fejlesztési tervekben kiemelt jelentősége van Kaposvárnak mint ipari, oktatási, felsőoktatási, egészségügyi központnak, s mint olyan nagyvárosnak, amely „fordítókorongként” viselkedhet a Balaton régió viszonylag erős gazdasági térsége és Belső-Somogy között – hangoztatta Navracsics Tibor.

Szita Károly beszámolt arról, hogy készül a Dél-Dunántúl régió mintaprogramja, ezzel összefüggésben arra kérte a minisztert, támogassa a több mint 400 hektáros új ipari parki övezet kialakítását Kaposváron, mert a város iránt töretlen a befektetői érdeklődés.

A településvezető igényként fogalmazta meg a taszári korábbi katonai repülőtér hasznosítását, szavai szerint egy itt működő logisztikai ipari park és cargobázis ugyancsak segítené a térség felzárkózását.

Szita Károly fontosnak nevezte Kaposvár északi elkerülő útjának megépítését, a geotermikus energia hasznosításában rejlő lehetőségek kiaknázását, továbbá gyorsforgalmi út létesítését a somogyi vármegyeszékhely és Pécs között.

Kaposvár arra törekszik, hogy Magyarország tíz legfejlettebb városa közé tartozzon, ezért indította útjára a gépiparra és az élelmiszer-gazdaságra épülő újraiparosítási programját”

– mondta.

Megjegyezte, ezzel együtt cél a teljes foglalkoztatottság elérése, és az is, hogy magasabb hozzáadott értékek előállításával emelkedjenek a bérek Kaposváron.

Navracsics Tibor a geotermikus energiáról szólva emlékeztetett rá: a kormány elfogadta Magyarország földhő stratégiáját, hogy a korábbinál sokkal intenzívebben használják ki „azt a tartalékot, kincset, amin élünk”. Reményét fejezte ki, hogy Kaposvár is hamarosan megjelenik a hazai geotermia térképén, és a fejlesztések révén át tudja alakítani a maga energiamixét.

A taszári reptérről azt mondta, a koronavírus-járvány egyik következménye az online kereskedelem részarányának robbanásszerű növekedése. Mivel ez a futárszolgálatok intenzívebb alkalmazásával jár, el tudja képzelni, hogy vármegyénként, régiónként legyen egy-egy olyan légikikötő, amely futárszolgálatoknak lehetővé teszi a fel- és leszállást.

Ezenkívül nő azon gazdag polgárok száma nemcsak Nyugat-Európában, hanem Magyarországon is, akik magángépekkel kirándulásokat engedhetnek meg maguknak”

– tette hozzá.

Navracsics Tibor azt hangoztatta, hogy a repülőterekre nem luxusberuházásokként, hanem a hétköznapi élethez, a „hétköznapi gazdasági hátországhoz” szükséges beruházásokként kell tekinteni.