Navracsics Tibor hangsúlyozta: a hétköznapokban a veszprémiek nem biztos, hogy tudják, milyen szerencsések más városok polgáraihoz képest.

Azonban kilépve a hétköznapokból megláthatják, hogy nemcsak a Dunántúl, Magyarország, Európa vagy a világ egyik városában, egy 50-55 ezres vármegyeszékhelyen élnek, hanem a királynék városában, amely idén Európa kulturális fővárosa

 

– tette hozzá.

Veszprémből látni azt a fennsíkot, ahol Szent István és Koppány vívta küzdelmét, eldöntve azt, hogy Magyarország az európai keresztény úton folytatja pályáját. A Szent György-kápolnára nézve pedig azt a helyszínt látni, ahol Szent Imre szüzességi fogadalmat tett - mondta a miniszter, majd Veszprém építészeti sokszínűségéről beszélt.

Az ünneplő közösséghez szólva Navracsics Tibor úgy fogalmazott: figyeljünk fel arra, hogy nem csupán elődeink formálták a történelmet, hanem mi magunk is azt tesszük. Most, 2023-ban, amikor Veszprém és térsége Európa kulturális fővárosa, ismét egy olyan oldalt illeszthetünk a város, Magyarország és Európa történelméhez, amely sajátosan veszprémi, egyedi, különleges, magyar és európai.

Kiemelte, a veszprémi polgárok nemcsak a világtörténelem és az európai történelem részei, de Veszprém történelmének alkotói is. Rajtuk múlik, hogy ez a város a nagyszerű hagyományaira építve a jövőben is Európa kulturális fővárosa tud-e maradni, meg tud-e maradni olyan közösségnek, amely büszke a hagyományaira és jelenére, hogy utódaink büszkék lehessenek a jövőjükre – zárta szavait a területfejlesztési miniszter.

A köszöntő után Gizella-díjat vehetett át Porga Gyula (Fidesz-KDNP) polgármestertől Fenyvesi Ottó, József Attila-díjas író, költő, Márkusné Vörös Hajnalka főlevéltáros, a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program projektfejlesztési tanácsadója, valamint Némethné Károlyi Jolán általános iskolai tanár.