Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő (balról), Navracsics Tibor miniszter, dr. Császár Zoltán, a Pro Civitate Dei Egyesület elnöke és Balogh László polgármester, forrás: Gergely Szilárd / Zalai Hírlap

A miniszter elmondta: jelenleg három tárgyalási folyamat zajlik a magyar kormány és az Európai Bizottság között, ezek közül az első a jogállamisági feltételrendszerről szóló megállapodás, a második az újjáépítési alap forrásainak lehívása, a harmadik pedig az operatív programok finanszírozását szolgáló egyeztetés.

– A jogállamiságról szóló tárgyalás talán a legismertebb most a nyilvánosság előtt, hiszen ezen a területen zajlanak jelenleg a leglátványosabb események – kezdte Navracsics Tibor, aki megerősítette: a közelmúltban a magyar kormány elküldte válaszait az Európai Bizottság által megfogalmazott kérdésekre, mely levélre szeptember 22-ig reagálhat hivatalosan az uniós szervezet. – Mi abban bízunk, hogy a bizottság nyugtázza válaszainkat, megerősítenek minket abban, hogy jó irányba haladunk, és innentől kezdve a végrehajtás közös ellenőrzése mellett meg tudjuk kezdeni a források lehívásának előkészítését.

Navracsics Tibor elmondta: Magyarország számára két pénzügyi alap áll rendelkezésre, az egyik az úgynevezett újjáépítési és ellenállóképességi alap, ami körülbelül 6 ezer milliárd forintot jelent.

– Mint emlékezetes: ezt a keretösszeget még 2020 decemberében fogadták el a tagállamok, és az eredeti célja az volt, hogy a koronavírus-járvány miatt gazdasági válságba sodródott országokat (elsősorban a déli tagállamok) sikerüljön talpra állítani. Ebben a keretösszegben közös hitelfelvétel is szerepel, azaz minden tagállam garanciát vállalt az Európai Bizottság által felvett források visszafizetésére. Ez a terület, ahol Magyarország az egyetlen, akinek még nincs aláírt megállapodása a bizottsággal, de abban bízunk, hogy az ősz második felében itt is eredményre vezetnek majd a tárgyalások.

A miniszter hasonlóképpen vélekedett a másik pénzügyi alap, az úgynevezett operatív programokra kapható források lehívásáról. Mint mondta: a körülbelül 14 ezer milliárd forintos keret felhasználásával kapcsolatban a magyar kormány már elküldte az Európai Bizottságnak az ütemtervet, ezek értékelése, egyeztetése most zajlik.

– Nagyon remélem, hogy még az év vége előtt tisztázni tudjuk a részleteket, hiszen az a célunk, hogy még idén megállapodjunk és el tudjuk kezdeni a források lehívását – árulta el Navracsics Tibor, aki jelezte: mindez csupán finanszírozási módszerváltást jelent, hiszen az operatív programok egy jelentős részét már most előfinanszírozza a magyar állam. Ennek is köszönhető, hogy a vállalkozói szektorban, illetve az önkormányzatok számára is lehetőség nyílt pályázatok kiírására.

Lapunk kérdésére, miszerint milyen összefüggés van az uniós források és a pedagógusbér-emelés között, a miniszter leszögezte: az uniós valóban csak fejlesztésre nyújt támogatást, de ebbe beletartozik a személyzetfejlesztés, azaz a fizetésemelés is. 

- Az általunk összeállított oktatási programban szeretnénk megvalósítani a szakképzés, az oktatási intézmények reformját, a digitalizáció kiterjesztését és a pedagógus életpálya magasabb presztízsének visszaállítását. Ennek része a fizetésemelés is, ebbe száll be társfinanszírozóként - egy meghatározott ideig - az Európai Bizottság. Ez a konstrukció egyébként nem rendkívüli, más országokban is elő szokott fordulni, sőt Magyarországon 2010-2014 között a közigazgatási reform is így ment végbe, legalábbis annak keretében került sor egy nagyarányú személyzetfejlesztésre.

A rendezvényt megelőző sajtótájékoztatón részt vett Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő és Balogh László polgármester is, mindketten jelezték: a városnak és a térségnek nagy szüksége van az uniós fejlesztési forrásokra, hiszen az intézmények felújítása, illetve az egyéb infrastruktúra fejlesztése fontos az itt élő emberek számára.