A keresztánydemokrata politikus azt mondta: egész Európában a radikálisabb pártok előretörése látható, a korábban középre tartó pártok vagy radikalizálódnak, vagy gyengülnek.

Már a liberális pártok is egyre radikálisabb üzeneteket fogalmaznak meg, a kereszténydemokrácia pedig az ellenzékiség szinonimája lett, és a szociáldemokraták sem állnak sokkal jobban

 

– tette hozzá Navracsics Tibor. A miniszter rámutatott: ezért egyre élesednek a viták.

Ma Európában és az egész világon egy határhoz érkeztünk, azok a körülmények, amelyek az elmúlt időszakban komfortossá tették a világunkat, megváltoznak - közölte a miniszter. Rámutatott: most telik el egy emberöltő a közép-európai demokratikus átmenetek óta, nemzedékváltás szemtanúi vagyunk, s ez alapvető minőségi változást hoz.

A mostani fiatal családanyák, családapák „belenőttek” a demokratikus és egységes Európába, valamint és az online forradalomba, már máshogy látják a világot, a problémákat, ez az első meghatározó tényező Navracsics Tibor szerint.

A második fontos pont, hogy minden jel azt mutatja, válságba kerül a kereszténydemokrácia és a szociáldemokrácia konszenzusa, együttműködése, amely eddig példátlan stabilitást és ennek következtében jólétet hozott Európának, egzisztenciális biztonságot a tömegeknek - folytatta a miniszter. A harmadik tényezőként az orosz-ukrán háborút említette, kiemelve: 1945 óta nem folyt olyan háború a kontinensen, amit a második világháború egyik résztvevője vívott volna.

Az orosz-ukrán háború alapvető kérdéseket vet fel Európa biztonságával kapcsolatban, és azt üzeni, hogy "Európa sebezhetetlenségének mítosza végleg megsemmisült" - mondta Navracsics Tibor. Megjegyezte: kiderült, hogy az emberiség mégsem képes tanulni a történelemből, hiszen ha valaki tanulhatott volna a történelemből, az a Szovjetunió utódállama.

Alapvető fontosságúnak nevezte, hogy

a háború fegyverszünettel megálljon, hogy a méltányos és igazságos békére irányuló tárgyalások meginduljanak, mert ha a háború eszkalálódik, a jövő Európája veszélybe kerül.

 

A miniszter szerint ugyanakkor Európa jövője azon is múlik, sikerül-e Európát kulturális közösséggé tenni. Ez egy máig beteljesületlen ígéret, és ez magyarázza az unión belüli konfliktusokat; ha értenénk egymás kultúráját, akkor a politikai viták jelentős része megtakarítható lenne – vélte Navracsics Tibor.

Hozzáfűzte, a nyugat-európai diákok úgy nőnek fel, hogy nem tanulják a közép-európai történelmet, számukra „Bécsnél vége van az európai civilizációnak”. Ezért „nekünk kell megismertetni magunkat” – hangoztatta a miniszter.

Leszögezte: Európának az alappillérekre kell támaszkodnia, legfőképpen a kereszténységre, mint kultúrára.

Egy kérdésre válaszolva kitért arra, meglátása szerint az Egyesült Államok Kínáról ugyanúgy gondolkodik, mint annak idején a Szovjetunióról gondolkodott, miközben egyáltalán nem biztos, hogy Kína a ma Szovjetuniója. Hiszen - érvelt a miniszter - a Szovjetunió kifejezetten agresszív katonai hatalom volt, Kínánál viszont inkább erős gazdasági törekvés látható.
 

A legnagyobb hiba, amit az Egyesült Államok elkövethet, hogy félreolvassa a jeleket

 

– fogalmazott Navracsics Tibor. Közölte, Európa számára hátrányos lenne, ha a világgazdaság súlypontja áttevődne a Csendes-óceáni térségbe.

Szintén kérdésre válaszolva kitért arra, hogy „a bővítés stabilizál, az uniónak kötelessége a bővítés”. Azonban a Nyugat-Balkánnal együtt az unió már nem lesz ugyanaz, mint ma - tette hozzá. Kijelentette: „abszolút bővítéspártinak kell lennünk”, és nem ellenérv, hogy „többsebességes” lesz az unió, hiszen már ma is az.

Navracsics Tibor előadását követően megkezdődött a Magyar Atlanti Tanács közgyűlése. A szervezet 1992-ben Antall József miniszterelnök kezdeményezésére jött létre azzal a céllal, hogy segítse Magyarország NATO-csatlakozását, az 1999-es csatlakozás óta pedig a transzatlanti értékek és elvek integrálásáért dolgozik.