Hozzátette, ez az időszak a gyarapodásé volt, még úgy is, hogy időnként rendkívüli nemzetközi és hazai körülmények között kellett a projekteket, beruházásokat megvalósítani. Hozzátette, hogy a koronavírus-járvány alapjaiban rázta meg az európai uniós és a magyar gazdaságot.

A magyar operatív programok, így a GINOP is sikerrel állták ki a próbát, ma már lényegesen erősebben lehet a jövő fejlesztései elé nézni, mint 2014-ben, a költségvetési időszak kezdetén

– mondta a területfejlesztési miniszter.

Navracsics Tibor szerint a GINOP 3500 ezer milliárd forint keretösszegének felhasználása erősebbé, ellenállóbbá tette a magyar gazdaságot és a társadalmat, és a versenyképesebbé vált magyar gazdaság erősíti az Európai Unió gazdaságát is.

A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország az európai uniós tagállamok között kiválóan használja fel a rábízott uniós forrásokat, az európai adófizető polgárok pénzét.

Úgy fogalmazott, Magyarország az Európai Unió most záruló pénzügyi időszakában az egyik legkiválóbb teljesítményt nyújtja a tagállamok között, jóval 90 százalék feletti a hasznosítási arány.

Navracsics Tibor kitért arra, hogy bár kicsit vontatottan haladnak a tárgyalások az Európai Bizottsággal, de bízik abban, minél hamarabb meg tudnak állapodni.

Navracsics Tibor szólt arról is, hogy

a magyar gazdaság az Európai Unió egyik legversenyképesebb gazdasága, az elmúlt évek növekedési üteme egyértelműen bizonyította, hogy még háborús körülmények között az egyik leginkább reziliens.

Sofia Alves, az Európai Bizottság regionális és várospolitikai főigazgatósága igazgatója a konferenciát köszöntő videoüzenetben hangsúlyozta, az Európai Unió 2014-2020-as fejlesztési periódusának zárásában már látható, hogy a kohéziós politika eredményeket hozott.

Az igazgató felidézte, hogy Magyarországon a GINOP volt az ország legnagyobb operatív programja, Európa-szerte pedig az ötödik legnagyobb allokációval rendelkezett. Egyebek közt kiemelte a GINOP-ban támogatott szegedi ELI-projektet, amely az egyik legnagyobb tudományos beruházás Európában, és lehetővé teszi, hogy Magyarország be tudjon kapcsolódni a nemzetközi tudományos keringésbe.

Sofia Alves kitért arra, hogy a GINOP irányító hatósága az elsők között volt Európában, amely mindent megtett a koronavírus-járvány időszakában a vállalatok mentéséért, és képes volt a viszonyokhoz alkalmazkodva rugalmasabbá tenni programját.

Greinstetter Balázs, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára, a GINOP irányító hatóság vezetője a zárókonferencián egyebek közt ismertette, hogy a GINOP-ban 156 felhívás jelent meg, 52 270 beadott támogatási kérelem érkezett az irányító hatósághoz, emellett az MFB pontokon is hasonló volumenű igény volt a pénzügyi eszközök iránt.

A GINOP eddig összességében 3463 milliárd forintot juttatott a magyar gazdaságba, a munkaerő piacra. Az érdeklődés szinte minden területen jóval nagyobb volt, mint amit a keretek lehetővé tettek – jegyezte meg az irányító hatóság vezetője.

Bókay Márton, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) nemzeti fejlesztés-finanszírozásért felelős helyettes államtitkára szólt arról, hogy a GINOP fő szakpolitikai célkitűzése volt a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása, növekedésük elősegítése.

Hozzátette, hogy a kovid-válság a szakpolitikától alkalmazkodást igényelt, 2020 elejétől a feldolgozóiparon kívüli ágazatokban működő kkv-k részére is nyújthatóvá vált a vissza nem térítendő támogatás.

Az Európai Bizottság partner volt a módosításokban, így a kovid-járvánnyal összefüggésben több felhívás is elérhetővé tette az átmeneti támogatás kategóriát

– mondta Bókay Márton.