Magyarország jó példával szeretne elöl járni a közbeszerzési eljárások tisztasága és a korrupció elleni harc területén, ezért is tett vállalásokat – mondta a területfejlesztési miniszter, a KDNP politikusa kedden Budapesten, a Nézőpont Intézet új elemzésének bemutatóján.
Navracsics Tibor az OLAF (Európai Csalás Elleni Hivatal) 2016-2021-es adatait bemutatva ismertette: az elmúlt öt évben meredeken csökkent a hivatal által észrevételezett ügyek száma, amivel a magyar bűnüldöző hatóságokhoz fordult.
Úgy fogalmazott: radikális „kifehéredés” figyelhető meg a magyar közbeszerzési eljárásokban és a korrupciós helyzetben.
Ezt az Európai Bizottság dokumentuma is alátámasztja, amely szerint Magyarországon van még mit javítani, de az ország nem tartozik azon tagállamok közé, ahol komoly, súlyos problémákat tapasztaltak a közbeszerzési eljárások területén
– fejtette ki.
Magyarország ugyanakkor teljesíti a vállalásokat, ha ez a feltétele annak, hogy a magyar adófizetők hozzájussanak az őket megillető uniós forrásokhoz, és azokat transzparens, átlátható módon az ország fejlesztésére lehessen fordítani – hangsúlyozta Navracsics Tibor.
Az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetések kapcsán a miniszter felidézte: Magyarország hat témakörben tett vállalást, ezek részben intézményi, részben jogszabályi, részben eljárási változtatásokat jelentenek.
Navracsics Tibor a legnagyobb újításnak az Integritási Hatóság létrehozását nevezte. Jelezte, hogy az erről szóló törvény már megjelent a Magyar Közlönyben, a hatóság legkésőbb november 19-ig megkezdi működését.
Az Integritási Hatóság keretén belül jön létre a korrupcióellenes munkacsoport, amelynek december közepéig kell megkezdenie működését. A 21 fős bizottság az elnök mellett 10 kormányzati és 10 civil szféra által delegált tagból áll, feladata az Integritási Hatóság munkájának segítése, illetve a korrupcióellenes harc támogatása.
A vállalások között szerepel a korrupcióellenes keretrendszer erősítése. A miniszter kiemelte, hogy az országgyűlési képviselők és családtagjaik esetében új vagyonnyilatkozat-tételi rendszer lép fokozatosan életbe.
Vállalás garantálja az uniós támogatás átlátható felhasználásának biztosítását a közérdekű vagyonkezelő alapítványok részéről. Navracsics Tibor hangsúlyozta: Magyarország széles körű, az Európai Bizottság által ajánlásként megfogalmazott, de mostanáig egyetlen tagállamban sem alkalmazott összeférhetetlenségi szabályrendszer alkalmazását vállalta.
A miniszter jelezte azt is:
a közhatalom gyakorlásával vagy a közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények esetén alkalmazandó külön eljárást vezetnek be a büntető jogszabályok módosításával, valamint megerősítik az audit- és ellenőrzési mechanizmusokat.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója a Hófehér gazdaság felé - A szürkegazdaság és a korrupcióellenes küzdelem érzékelése Közép-Európában című, a Hanns Seidel Alapítvány támogatásával készült elemzést bemutatva elmondta: reprezentatív közvélemény-kutatásuk során Magyarországon a felnőtt lakosság 65 százaléka mondta azt, hogy nincs olyan ismerőse, aki zsebbe, tehát feketén kapja a fizetését. Példaként említette, hogy közép-európai összehasonlításban a legtöbb országban rosszabb a helyzet, mint nálunk, Csehországban és Ausztriában ugyanakkor jobb.
A magyar válaszadók 70 százaléka értett egyet azzal az állítással, hogy ha egy vállalkozó betartja a szabályokat, akkor nem éri támadás a hivatalos szervek felől; ez jelentős javulás a korábbihoz képest.
Negyven százalék látja úgy, hogy Magyarországon nem kell befolyásos emberek támogatása a sikeres vállalkozáshoz, míg 42 százalék szerint ez szükséges, a tendencia itt is javuló.
A hazai válaszadóknak idén már csak a 38 százaléka értett egyet azzal, hogy át kell lépni egyes szabályokat a sikerhez, ez az arány szintén sokkal kedvezőbb a korábbinál - mutatott rá a Nézőpont Intézet igazgatója.
Windisch László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke egyebek mellett jelezte, hogy a számvevőszék állandó résztvevőként tagja lesz a korrupcióellenes munkacsoportnak.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az egész Európai Unióban probléma a feketegazdaság, az Európai Bizottság becslése szerint 2019-ben 134 milliárd euró általános forgalmi adó (áfa) nem folyt be a tagállamokhoz.
A beszedhető és a beszedett áfa különbözete (áfarés) Magyarországon 2019-ben 9,6 százalékos volt, ez az EU középmezőnyét jelentette, a becsült adatok szerint azóta tovább javult a helyzet. Magyarország az elmúlt évtizedben a 4. helyet érte el a feketegazdaságot leginkább visszaszorító országok listáján – ismertette az ÁSZ elnöke.
