Navracsics Tibor a Balatoni Fejlesztési Tanács és az MTA Regionális Tudományok Bizottsága Területpolitikai Albizottság által rendezett konferencián rámutatott: amikor a jövő Magyarországáról gondolkodunk, akkor a városokat nem csupán közigazgatási, hanem térségszervező központokként foghatjuk fel, amelyeknek szerepe van a közlekedés és a jóléti szolgáltatások megszervezésében is.

Felhívta a figyelmet arra, hogy Győr, Tatabánya térségében egy nagy funkcionális egység van kialakulóban, és a budapesti agglomeráció is egyre kiterjedtebbé válik. Már most létezik egy, a jelenleginél távolabb, ötven kilométerre húzódó gyűrű, és ha a közlekedésfejlesztés sikeres lesz, a nyugat-európai tendenciákhoz hasonlóan 100-110 kilométeres övezetből ingáznak majd a munkavállalók. Egy kevesebb mint tízmilliós országban azzal kell számolni, hogy 5,2 millió ember lehet részese az agglomerációs övezetnek – jegyezte meg.

Kifejtette:

az egy főre eső kereseteket és a foglalkoztatottsági adatokat nézve létezik Magyarországon egy dél, illetve kelet felé húzódó, kereszt mintázatú tengely. A fejlettségi övezeteket keleten Debrecen és Miskolc, délen a paksi és kecskeméti beruházások terjesztik ki. Ennek köszönhetően eddigi kelet-nyugati tengely inkább egy kelet-nyugati, észak-déli keresztté kezd válni.

Beszélt arról is, hogy széles kohéziós szakadék van Magyarországon az egyes térségek között. A vásárlóerőparitáson számolt GDP Budapesten az EU-s átlag 150 százaléka, az Észak-Alföldön viszont csak 49 százaléka.

Azt mondta, az EU regionális kohéziós politikája nem tekinthető különösebben sikeresnek, az elmúlt 40-50 év nagyszabású programjainak nem hozták meg a várt eredményt.

Az EU kohéziós jelentése a 2024 második felében esedékes magyar európai uniós elnökség alatt jelenik meg, így Magyarország érdemben be tud kapcsolódni a kohéziós politika jövőjéről szóló vitába

 

– közölte.

Navracsics Tibor szerint nem tekinthető sikeresnek a szabad vállalkozási övezetek programja. Az ide tartozó településeken csak az egy lakosra jutó Széchenyi Terv 2020 támogatás van az átlag felett, a foglalkoztatottak aránya, a népsűrűség, a nettó árbevétel, a vállalkozások száma átlag alatt maradt.

Talányosnak tűnik, hogy milyen beavatkozásra van szükség ezen települések felzárkóztatására

 

– fogalmazott.

Azt mondta, a funkcionális térségek pragmatikusabb, célzottabb, jobb fejlesztéspolitikát tesznek lehetővé.

A közigazgatási és funkcionális térségeket nem egymást kizáró módon szeretnénk megjeleníteni, hanem szeretnénk megtalálni azokat a pontokat, ahol összeilleszthetők, és ki tudják egészíteni egymást

 

– mondta.

Hozzátette: a cél, hogy 2026-ra álljon rendelkezésre egy olyan szakpolitikai keret, amely lehetővé teszi, hogy a 2028-ban induló európai uniós programok tervezésénél a területi dimenzió hangsúlyosabban legyen jelen.