Európai polgárok nélkül nem létezhet Európa, és létre kell jönnie egy olyan európai belpolitikának, amely nem pusztán az európai intézményeket jelenti, hanem képviseli az európai embereket is – hangoztatta a területfejlesztési miniszter, a KDNP politikusa egy szakmai konferencián hétfőn Budapesten.
Navracsics Tibor a Századvég Alapítvány Kihívások és értékek - Az Európa Projekt-kutatás eredményei 2022-ben című konferencián azt mondta,
az uniós intézményeknek is koncepciót kell váltani; az integráció, mint elit projekt mára már nem elégséges, hiszen a jelenkor migrációs, piacvédelmi, energetikai vitáit látva egyre erősebb a nyomás, hogy az európai szinten létrejövő döntések mögött épüljön ki egy olyan közösség, amely a polgárok összességét jelenti, és képes artikulálni az európai emberek véleményét.
A miniszter szerint az Egyesült Királyság kilépése a közösségből egy olyan vészjelzés volt, amelyre nem lehetett csak legyinteni, a mozzanat az európai integráció identitásának szívébe hatolt. Ez a lépés is egyértelműen jelezte, hogy az uniós intézményeknek a polgárokkal együtt újra kell gondolnia Európa jövőjét – emelte ki.
Hozzátette: a migrációs és klímaválság, az ukrajnai háború és az annak következtében fellépő energiaválság feszültségpontokat keletkeztetett az együttműködésen belül, amelyek nemcsak az uniós szint és a tagállamok közötti együttműködésben, hanem az európai polgárok életében is jelen vannak.
Ma az európai polgárok bizonytalanul, egzisztenciális félelemmel tekintenek a jövőbe. A most felnövő generációk a második világháború utáni Európában az első olyan generációk lesznek, amelyeknek szerényebb anyagi és érvényesülési lehetőségekkel kell szembenézniük
– mondta Navracsics Tibor.
Úgy fogalmazott: „Nehéz időket él tehát Európa, de ez nem az Európai Unió ellen szól, hanem mellette”. A bajban össze kell fogni, és az unió elmúlt hetven évének tanulsága éppen az, hogy minden akadályt és válságot le tud győzni, ha az uniós intézmények nem azt keresik, ami szétválasztja őket egymástól, hanem azt, ami összeköti – hangoztatta Navracsics Tibor.
A miniszter kifejtette:
ma már abszurd az a kérdés, hogy létezhet-e Európa európaiak nélkül, hiszen a kérdésre a válasz nem. Ugyanakkor az európai integráció második világháború utáni indulása elitvállalkozás volt, és alapvetően nem a polgárok, hanem az államok együttműködéseként alakult ki.
Navracsics Tibor szerint az első fordulat az 1960-as években kezdődött, ekkor merült fel először a polgárok részvételének igénye. A politikatudományban megjelent a „megengedő konszenzus” fogalma, amely már kinyitja az európai integrációt a polgárok felé, és amely már kedvezőtlen tényezőként említi, hogy a polgárok nem vesznek részt az együttműködésben.
Felidézte, hogy az 1970-es években már megindulnak azok a politikai folyamatok, amelyek az első közvetlen európai parlamenti (1979) választáshoz, valamint az 1974-ben induló Eurobarométer felméréshez vezettek. Ezek a felmérések jelzik: a társadalomtudomány és a döntéshozók is felfigyeltek arra, hogy szükség van a polgárokra, a tőlük jövő visszacsatolásra, reakcióra az európai integráció fenntarthatóságáért.
A miniszter az európai parlamenti (EP) választásokkal összefüggésben kitért az általa „frusztrációsorozatnak” nevezett jelenségre is. Azt mondta, folyamatosan csökkent a részvétel az európai parlamenti választásokon, azt sugallva: az európaiakat nem érdekli a politikai tér. Ezt támasztotta alá az is, hogy a pártok időről időre a nemzeti tematika alapján kampányoltak – jegyezte meg.
Úgy látszott – tette hozzá –, hogy nem jön létre „páneurópai erőtér”, és ennek megfelelően a választópolgárok is „másodlagos érdekeltségű” választásnak tartották az EP-voksolásokat, amelyeken 30-40 százalékos volt a részvétel.
Ugyanakkor a 2019-es választás egyfajta fordulatot jelentett, hiszen a korábbi évek euró- és migránsválsága megmutatta, hogy kezd benépesülni az unió. Olyan témák jelentek meg, amelyek egyformán, de nem egyforma súllyal foglalkoztatják az eltérő geopolitikájú országokban élő polgárokat. A miniszter szerint a két hangsúlyos téma a migráció és a klímaváltozás.
Mára már mindenki számára világos, hogy a megengedő konszenzus nem elégséges, az integráció passzív támogatása már nem elég
– hangsúlyozta Navracsics Tibor.
Kenyeres Kinga, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. vezérigazgatója köszöntőjében az Európa-projektről elmondta, nyolcadik alkalommal - Európában egyedüliként, ideológiai tabuktól mentesen – ismerhették meg az európai polgárok véleményét.
Ismertetése szerint az idei felmérés azért is kiemelkedő, mert minden eddiginél több - 38 - országot sikerült elérniük. Nemcsak az unió országait és Nagy-Britanniát, Svájcot, Norvégiát érték el, de kiterjesztették a felmérést a Nyugat-Balkán országaira is, így Albániára, Koszovóra, Észak-Macedóniára, Szerbiára és Montenegróra is, továbbá Moldovát és Törökországot is bevonták a vizsgálatba.
Ezzel a bővítéssel még alaposabb kép kapható Magyarország és környezete helyzetéről, hiszen az elmúlt időszak tükrében látható, hogy a regionális politika fontosabb, mint valaha – mondta Kenyeres Kinga. Megemlítette azt is, hogy vizsgálták a különböző országok lakosságának háborúra adott reakcióit, recessziós és inflációs „félelmeit”, az energiaválság hatásait.
