Csütörtökön megkezdődött a miniszterelnöki csúcstalálkozó Brüsszelben. Az Európai Bizottság által benyújtott költségvetés-módosítási javaslatot, amely értelmében nagyjából 75 milliárd euró befizetését kéri a tagállamoktól: 50 milliárd eurót Ukrajna támogatására akartak kérni, 15 milliárdot a migráció kezelésére, további 10 milliárdot pedig stratégiai ágazatokra és a brüsszeli bürokrácia fenntartására különítene el. Az Európai Bizottság összesen több mint hetvenötmilliárd eurót kérne a tagállamoktól.

A kiszivárgott információk szerint hatalmas csatározások zajlottak az Európai Tanácsban a migrációs paktummal kapcsolatban.

A legfrissebb információk szerint hajnali kettő tájékán vége lett a vitának, és a lengyel-magyar tengely elutasította a migrációs paktumot. Ilyen előzmények közben jelentette be Orbán Viktor, hogy a szokásos péntek reggeli rádióinterjúját Brüsszelből fogja megtartani.

A miniszterelnök kifejtette, hogy a tegnapi nap során migrációs háború zajlott a tanácsteremben, majd ma délelőtt fog előkerülni a költségvetés kérdése. Elmondta, hogy

bár a migrációs vita is eléggé heves volt, de mindenki a költségvetés vitájára készült.

A miniszterelnök leszögezte, hogy arról van szó, hogy a Bizottság bejelentette, elfogyott a pénz a hétéves költségvetés felénél, most pedig pénzt kérnek, úgy, hogy megállapodtak előtte a felek, hogy nem lesz módosítás.

Beszámolt arról a kormányfő, hogy a Bizottság úgy kéri a tagállamokat, hogy eurómilliárdokat fizessenek be, hogy közben nem lehet tudni, hogy az Ukrajnának (eddig) adott több mint 70 milliárd euró mire ment el. Az újraindítási alapra felvett hitelek kamataira kért 18-19 milliárd euró kapcsán leszögezte, hogy mi az alapból még egy eurocentet se kaptunk.

Orbán Viktor felhívta a figyelmet, hogy mindezek mellett még fizetésemelést is kért magának az uniós testület, miközben Magyarországon eltörölnék a rezsicsökkentést. Véleménye szerint ez oly mértékig abszurd, hogy majdnem minden uniós tagállam vezetőinek kinyílik a bicska a zsebében.

Ki felel azért, hogy mostanra csőd közelébe sodorták az uniót?

– tette fel a kérdést a miniszterelnök.

Két iskola van a háború kapcsán

A miniszterelnök az ukrajnai háború kapcsán kifejtette, hogy két iskola van: „Az egyiknek van hangja. A másiknak az enyémen kívül nincs” – fogalmazott, s elmondta, hogy az első iskola szerint amit a Nyugat csinált eddig a háború kapcsán az jó, s annak segítségével le lehet győzni az oroszokat. „Én meg azt mondom, hogy eltelt másfél év. Ezt csináltuk, amit csináltunk. Az eredmény zéró. Oroszországot nem győztük le, ehhez képest mi szenvedünk a magas inflációtól” – szögezte le.

„Az egész eljárás felháborító”

A miniszterelnök szerint az Európai Unió már a teljesítőképessége határán van Ukrajna támogatását illetően, s erről szól a bizottsági javaslat is. Szerinte az európai polgárok jó okkal lázadoznak, már régen nincsen pénzünk arra, amire költünk, s a hiteleket is rossz célra használják fel.

Szóba került az is, miszerint a brüsszeli Politico migrációs lázadásként írta le a tegnapi helyzetet az uniós tanácskozáson. „Szabadságharc volt, nem lázadás” – jelezte Orbán Viktor, majd felidézte, hogy korábban volt egy olyan uniós megállapodás a migráció területén, miszerint csak és kizárólag egyhangú döntések lesznek, ezzel szemben a migráció oldalán állók áttolták a migrációs kvótát a belügyminiszteri tanácson.

Az egész eljárás felháborító

– szögezte le. Elmondta, hogy ezek a döntések elfogadhatatlanok Magyarország számára. Beszámolt arról, hogy az unió arra akarja kötelezni Magyarországot, hogy több tízezres migránsgettókat építsen fel. Vannak, akik összekeverik a vendégmunkások beengedését a migrációval, de látta a hordákat átvonulni Magyarországon, abból a német ipar számára nem lesz dolgos munkaerő.

Nem Európában kell menekülttáborokat fölépíteni. Európán kívül kell tartani a migránsokat.

Az inflációról

A rádióinterjú végén a miniszterelnök szót ejtett a magyarországi inflációról is. Elmondta, hogy a háborúra adott elhibázott szankciók megemelték az energia árát, ami nagyban befolyásolta a hazai árakat is. A napenergia kiépítése terén nagyon jó eredményeket sikerült elérni, „egyelőre a Nap az senkié” – szögezte le.

A cél, hogy Magyarország ne legyen kiszolgáltatott az energiaárak tekintetében.

A miniszterelnök megismételte, hogy a cél az, hogy egy számjegyű legyen az infláció az év végére. Szerinte nagyon nehéz hét-nyolc hónap van mögöttünk, de az év második felében jobban nőnek majd a fizetések, mint az árak.

A kötelező akciózás is fontos lépés volt e cél felé, tette hozzá. Elmondta, hogy újabb lökést jelent majd az infláció elleni küzdelemben az, hogy a korábbi árstopos termékek is bekerülnek az akciós termékek közé.

Elmondta, hogy a munkahelyek megvédése a legfontosabb, s e mellett a nyugdíjasokat is meg kell védeni, a családtámogatások értékével egyetemben. Mind a falusi csok, mind a babaváró hitel esetén emelkedés látható még ebben a nehéz helyzetben is – zárta a kormányfő a rádióinterjúját.