A kormány álláspontja ismert: minden polgármesterrel és képviselő-testülettel együttműködik, amely maga is kész erre - mondta Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlés őszi ülésszakát megnyitó, hétfői ülésén.
Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtt szólal fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2019. október 21-én. (MTI fotó: Kovács Tamás)
A kormányfő napirend előtti felszólalásában az önkormányzati választást értékelve kiemelte: pártállásra tekintet nélkül mindenkinek Magyarországért és a magyar emberekét kell dolgoznia, mert „a haza nem lehet ellenzékben".
Hangsúlyozta: a kormánynak külön elismerés, hogy az országban a kormányzó pártok megkapták a szavazatok több mint 50 százalékát. A kormány folytathatja a munkáját, a legfontosabb kérdésekben megerősítést kapott - jelentette ki. Hozzátette: folytatják a munkaalapú gazdaság, a családbarát Magyarország, a növekvő bérek, a tisztességes időskor, az otthonteremtés és a nemzetegyesítés politikáját.
Kifejtette: az önkormányzati választást minden településen sikeresen és eredményesen megrendezték, és köszönet illeti azt a 20 ezer embert, aki közreműködött a választás lebonyolításában. A kormány a választás megszervezéséhez és lebonyolításához kapcsolódó feladatait „közmegelégedésre megoldotta" - értékelt.
A miniszterelnök köszönetet mondott azoknak a választópolgároknak, akik részt vettek a választáson és „ezzel hozzájárultak a magyar demokrácia működéséhez". A részvételi arányok azt mutatják, hogy „a magyarok továbbra is elkötelezettek a demokrácia mellett és hisznek Magyarország jövőjében" - fogalmazott.
Kijelentette: „a magyar demokrácia erős, működik és képes továbbra is hatékonyan szolgálni az emberek érdekét".
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a családvédelmi akcióterv lendületet vett, több mint 65 ezren kapcsolódtak be eddig. Az akcióterv lépései együtt 650 milliárd forint értékű támogatást tesznek ki, amely már megérkezett a családokhoz - közölte.
Azt mondta, a jelek szerint ezt a magyar gazdaság bírja, az első félévben 5,2 százalékos volt a gazdasági növekedés. Átálltunk a munkaalapú gazdasági rendszerre, a munkanélküliségi ráta 3,4 százalékra csökkent, a munkahelyek száma 2010-től 808 ezerrel nőtt - sorolta. Hozzátette: 4,5 millióan dolgoznak az országban, de „a kormány többet és jobbat szeretne", utol akarja érni Csehországot.
Megjegyezte: az év első hét hónapjában az átlagkeresetek 10,6 százalékkal nőttek, és a minimálbér-emelkedés mértéke a 4. legnagyobb az unióban.
A kormányfő közölte: komoly változások történtek az államadósság tekintetében is, az államadósság 68 százalékra csökkent, és míg 2010-ben a külföldiek kezén lévő hitelünk 50 százalék volt, ma 20 százalék alatt van.
Az Európai Unióban hozott döntéseket ismertetve kitért arra: sikerült olyan elnököt választani az Európai Bizottság élére, aki képes lehet kijavítani az előző évek hibáit.
Az európai bizottság megválasztott elnökéről szólva kijelentette: kötelességének érezte, hogy megakadályozza olyan elnök megválasztását, aki tiszteletlenül beszélt a magyarokról, és azokét is, akik a bevándorlás kérdésében a magyarok akaratával ellentétes terveket akartak végrehajtani. Célunkat elértük - szögezte le.
A Brexitről szólva közölte: tisztességes és korrekt megállapodást kötöttek a britek a távozásáról. Hangsúlyozta: olyan megállapodáshoz járult hozzá, amely védi a Nagy-Britanniában dolgozó magyarok érdekeit és jó a magyar gazdaságnak is.
A jó hírek után a rossz hírek közé sorolta, hogy a miniszterelnökök tanácsa nemet mondott Macedónia és Albánia európai uniós tagságáról szóló tárgyalások megkezdésére. „Ez rossz döntés, de remélem, nem tragikus" - fogalmazott, hozzátéve: tragikus az lenne, ha Szerbia felvétele megakadna.
A „térségünk és stabilitásunk" kulcsországának nevezte Szerbiát, amely uniós tagság nélkül nem képes a Balkán stabilizálására. Magyarország ezért továbbra is minden balkáni ország, de különösen Szerbia és Montenegró gyors felvételét támogatja - szögezte le.
Szólt arról is, hogy a magyar gazdaság 2050-re radikális és mély átalakító programok által teljes egészében karbonsemlegessé tehető, ez azonban az unió komoly hozzájárulása nélkül nem fog menni.
Kijelentette: mintegy 150 milliárd euróra van szükség ahhoz, hogy a villamosenergia-termelés kibocsátásmentes legyen, hogy az ország teljes egészében kiváltsa a földgázfelhasználást, valamint, hogy a közlekedés is tisztán elektromos alapúvá váljon.
Azt is elmondta, hogy a miniszterelnökök tanácsa megkezdte az unió következő hétéves költségvetésének tárgyalását. Kijelentette: még annak alapkérdéseiben sincs konszenzus, az álláspontok minden fontos területen messze vannak egymástól.
