A kormányfő először a Kötcsén említett gazdasági semlegességről beszélt. Mint mondta,

a semlegesség kifejezést elsősorban politikai és katonai értelemben használtuk eddig, de érdemes bevezetni a gazdaságban is."

A kormányfő szerint a múlt hét legérdekesebb gazdasági eseménye, hogy Mario Draghi európai jegybankelnök elkészített egy versenyképességi jelentést, amiből az derült ki, hogy nagy baj van az európai versenyképességgel.

„Ellép mellettünk az Egyesült Államok és Kína is” – vázolta a helyzetet a miniszterelnök, hozzátéve, hogy ebből a lényeg, hogy Kína is megelőz minket, mert ez azt jelzi, hogy 500 év után Nyugat-Európa elveszti vezető szerepét a világgazdaságban.

„A világrendszerváltás egy létező dolog Draghi szerint is” – mondta Orbán Viktor. Ebbe a versenybe be lehet nevezni, míg a másik lehetőség, hogy nem nevezünk be a versenybe, és lezárjuk a határokat, és blokkosodunk.

Magyarország érdekét a blokkosodás nem szolgálja, ez egy tragédia lenne"

– tette hozzá.

Orbán Viktor szerint egy blokkosodás esetén lehetőséget vesztünk, és lemaradunk. Nekünk versenyezni kell – szögezte le. 

Orbán Viktor elmondta, hogy fenn kell tartanunk a kapcsolatainkat keletre és nyugatra is.

Az elmúlt 30 évben a semlegesség kimaradt a magyar beszédből, és Magyarország nem nézheti a gazdaságot a politika szemüvegén keresztül.

Szövetségeseket kell gyűjteni a hasonló gondolkodású országok között. Például Spanyolország kormányfője is Kínában járt, ahol arról beszélt, hogy a védővámok elhibázott lépések"

– tette hozzá. Az autógyártók – amelyek vezetőivel az elmúlt hónapban tárgyalt a miniszterelnök – is arról beszéltek, hogy ők is ellenzik a védővámokat. 

A kormányfő arról is beszélt, hogy hazánkat pár napja elítélték azért, mert az embereket árstoppal védték a multikkal szemben. Orbán Viktor közölte, élénk eszmecsere zajlik a gazdaság lehetőségeiről itthon.  

Ha a tényeket nézzük, akkor a gazdaság egy nehéz időszakon túl van, és egy fellendülés kapujában van.

A növekedés, az infláció, a beruházások esetében az uniós átlag közelében vagyunk. A fogyasztás esetén 4 százalékos bővülés látható – ismertette. A turizmus esetében rekordot döntenek a számok: soha ennyi magyar nem nyaralt külföldön, mint az idei nyáron, jelentette ki Orbán. A bizottság szerint a harmadik legnagyobb lehet a magyar növekedés 2025-ben az unióban, „ami nem rossz, de mi elsők szeretnénk lenni”. 

Egy dolog keresztül tudja húzni a számításokat: ez pedig a háború”

– szögezte le a kormányfő.

Szerinte a világ normális gondolkodású része mindig békepárti volt. „Nekünk azt kellett elindítani a békemissziónkkal, hogy Európa is elkezdjen gondolkodni a békéről. Mindenkinek az az érdeke, hogy tűzszünet legyen és béketárgyalások. Ha nincs megoldás a harctéren, akkor tárgyalni kell a békéről” – tette hozzá. Ismertette, hogy változik a helyzet és a következő hetekben is várhatóak békemissziós kezdeményezések. 

Elhangzott, hogy a kormány már tárgyal a jövő évi költségvetésről, ahol a cél a minimálbér és a bérminimum jelentős növelése lesz, és folynak a tárgyalások a munkáshitelről is, amellyel azoknak nyújtanának egyszerűbb hitelfelvételi lehetőséget, akik 17-18 éves koruktól dolgoznak, így kimaradnak a diákhitelből.  

Az interjú végén szó esett az európai migrációs politikában a közelmúltban tapasztalható változásokról is.

Magyarország 2015 óta áll a külső határok megvédése mellett. Aki pedig nem állt ki magáért, azok bevándorlóországgá váltak” 

– emlékeztetett Orbán. „Azon országok oldalára kell állni, akik megvédik a határokat” – tette hozzá.

Nem pénzt kell tőlünk elvenni, hanem pénz kell adni azoknak, akik megvédik a határokat – szögezte le, hozzátéve hogy előbb-utóbb ki fogjuk fizettetni Brüsszellel az elmúlt 10 év határvédelmének költségeit.

Orbán Viktor egyértelművé tette: a német kancellár azért változtatott az álláspontján, mert nem tudják kifizetni a korábbi rossz politika árát, és az emberek megváltoztatták a véleményüket.

A demokrácia sikere, hogy a német nép elérte, hogy a kormány megváltoztatta az álláspontját”

– mondta a kormányfő.