Megáldották és búcsújáró hellyé nyilvánították az Oroszhegy határában lévő Szent László-oltárt. Az oroszhegyiek régóta vágyott álma teljesedett be május 13-án, amikor a falu határában lévő nyúládi réten Latorcai Jánosnak, az Országgyűlés kereszténydemokrata alelnökének és közel ezer hívőnek a jelenlétében Kovács Gergely érsek megáldotta és búcsújáró hellyé nyilvánította a valamikori középkori kápolna szomszédságában közadakozásból felépített szabadtéri Szent László-oltárt.
A szentmisét Kovács Gergely érsek celebrálta, szentbeszédében kiemelte: minden templomot, kápolnát, miséző helyet az emberek hite emel, „azt a középkori Szent László kápolnát is, amit 300 évvel ezelőtt építettek újjá, itt, az Urusos-kút közelében, amit hatvan évvel később Batthyányi Ignác erdélyi püspök leromboltatott, az imádságos és istenhívő nép azonban egészen napjainkig, évről évre ellátogat ide áldozócsütörtök hajnalán. Az itt élő közösség erős hite és ragaszkodása hagyományaihoz tette lehetővé, hogy 240 év elteltével itt újra szentmisét lehessen bemutatni. Érsek atya gondolatait zárva a hitre leselkedő veszélyekre hívta fel a közösség figyelmét és kérte a jelenlévő zarándokokat, hogy ápolják, viseljék gondját hitüknek, óvják, folyamatosan tisztítsák meg attól a tetszetősen becsomagolt szennytől, amit sokan divatosként, modernként akarnak ránk erőltetni.
A szentmise végén Latorcai János, az Országgyűlés kereszténydemokrata alelnöke az oroszhegyi búcsú történetét felidézve kiemelte: a Szűzanya tisztelete és Szent László király kultusza itt, Erdélyben mind a mai napig elválaszthatatlan nemcsak a keresztény hittől, hanem magyarságunk megélésétől is. Hozzátette, hogy az oroszhegyi és az ide elzarándokló hívek Szent László királyunk nyomdokain járva imádságos lélekkel nemcsak hitüket, hanem nemzeti hovatartozásukat, magyar identitásukat is megerősítették, megőrizték.
Az újjáépült kápolna története – tette hozzá Latorcai János – legyen tanulság mindannyiunk számára, hogy néha nem napok és nem évek, sőt nem is évtizedek, hanem akár évszázadok is kellhetnek ahhoz, hogy egy szimbólumaitól megfosztott, önkifejezésében korlátozott nép újra büszkén felemelhesse a fejét, hogy otthont és békét nyerjen szülőföldjén. De ahhoz, hogy erre esély legyen, miként Oroszhegy példája is bizonyítja, szükség van azokra a hit által összefont erős közösségekre, melyek őrzik és ápolják az ősi magyar erényeket.
Alelnök úr ünnepi beszéde zárásaként kifejezte abbéli reményét, hogy a felszentelt kápolna visszanyeri régi dicsőségét és olyan hellyé válik, ahol hitében, nemzeti öntudatában, összetartozási kötelékében mindenki megújulhat.
