Rétvári Bence: Az emlékezés az ismétlődés legjobb ellenszere

Az emlékezés az ismétlődés legjobb ellenszere, és ha tabuk nélkül tudunk beszélni a 20. századról, néhány hibától megóvhatjuk magunkat a jelenben - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a málenkij robot évfordulója alkalmából szervezett vasárnapi megemlékezésen Nagymaroson.

Rétvári BenceRétvári Bence (KDNP), az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára beszédet mond a málenkij robotra elhurcolt áldozatok tiszteletére tartott megemlékezésen a nagymarosi római katolikus templomban 2019. január 13-án. (KDNP fotó: Váli Miklós)

Rétvári Bence, a térség KDNP-s országgyűlési képviselője három Pest megyei település - Nagymaros, Kismaros és Zebegény - közös megemlékezésen arról beszélt, hogy Magyarország sokat köszönhet az országban élő német nemzetiségű embereknek, akik évszázadokon át hozzájárultak ahhoz, „amire büszkék vagyunk". Ezért is kell emlékezni arra, hogy ez a három kis település néhány nap alatt 500 embert veszített, Magyarország pedig néhány hónap alatt csaknem 800 ezer embert, akit az úgynevezett málenkij robotra, kényszermunkára hurcoltak a Szovjetunióba - tette hozzá.

Azt mondta: ha azokat a vagonokat, amelyekben az embereket málenkij robotra vitték, egymás mögé helyeznék, Debrecenben lenne a mozdony és Székesfehérváron az utolsó szerelvény. Az elhurcoltak közül 200 ezren soha többé nem tértek haza. Rétvári Bence kitért arra: a háború végén több csapás is érte a magyarországi svábságot. Először Sztálin 1944. december 22-i parancsa, meghatározva a kvótákat, amelyeket az előrenyomuló Vörös Hadseregnek teljesítenie kellett, "begyűjtenie" embereket, hogy háborús jóvátételt végző munkára a Szovjetunióba vigyék őket.

Rétvári BenceA málenkij robotra elhurcolt áldozatok tiszteletére tartott megemlékezés a nagymarosi római katolikus templomban 2019. január 13-án. (KDNP fotó: Váli Miklós)

A másik csapás pedig a magyarországi németek kitelepítése volt. 1946-tól 1948-ig mintegy kétszázezer németet telepítettek ki Magyarországról. A parlamenti államtitkár azt mondta: a 20. század konklúziója, hogy Magyarországnak távol kell tartania magát minden birodalomépítő törekvéstől. Úgy fogalmazott: „Bízunk abban, hogy a szabadságot, amelyet mostanra megszereztünk (...), meg is tudjuk őrizni." 1944 őszétől csaknem 800 ezer embert hurcoltak el Magyarországról hadifogolyként vagy internáltként többéves kényszermunkára, akár negyedszázados száműzetésre a Szovjetunióba.

A túlélők első csoportja csaknem egy évtizeddel később, 1953. november 25-én térhetett haza a táborokból. Nagymarosról, Kismarosról és Zebegényből 1945 januárjától vittek el embereket.

Rétvári BenceA málenkij robotra elhurcolt áldozatok tiszteletére tartott megemlékezés 2019. január 13-án. (KDNP fotó: Váli Miklós)

Rétvári Bence

Petrovics László Nagymaros polgármestere és Rétvári Bence (KDNP), az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára a  megemlékezésen (Nagymaros, 2019.01.13. KDNP fotó: Váli Miklós)

Rétvári Bence

Korabeli emléktárgyak (Nagymaros, 2019.01.13. KDNP fotó: Váli Miklós)