Rétvári Bence (KDNP), az EMMI parlamenti államtitkára

Rétvári Bence ismertette: a tankerület és az önkormányzat közös jogi képviselője levelet írt a felperesek jogi képviselőjének, indítványozva, hogy kezdjék meg az egyeztetést a természetbeni kártérítés lehetőségéről. Hozzátette: bár kezdetben nyitottságot tapasztaltak, néhány nappal később olyan választ kaptak, amely szerint a jogi képviselő nem tartja valószínűnek, hogy ilyen egyeztetés eredményre vezetne.

Rétvári megdöbbentőnek és felháborítónak nevezte, hogy bár az alapítvány (Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány) megbízottai ellátogattak Gyöngyöspatára és beszéltek azokkal, akiket képviseltek, arra a kérdésre, kik fogadnák el a természetbeni kártérítést, pertaktikai okokból nem válaszoltak.

Az államtitkár közölte: úgy látják, nem várható érdemi segítség a felperesek képviselőitől, ezért a legcélravezetőbb, ha a tankerület és az önkormányzat közvetlenül indít egyeztetést.

Sajnálatát fejezte ki, hogy a diákokat a peres eljárásban segítő alapítvány nem volt konstruktív, hanem továbbra is csak „a botrány még nagyobbá tételére” törekedett. Hozzátette: a kormányzat ezt rendkívül károsnak tartja, és úgy gondolja, hogy az alapítvány valódi célja a pénzszerzésen kívül a feszültség keltése Magyarországon, és az ország lejáratása külföldön.  

Az államtitkár azt mondta: olyan helyzetről van szó, amely még 2004-ben, a Gyurcsány-kormány időszakában keletkezett. A gyöngyöspatai iskola állami működtetésbe vételével megszüntették ezt az állapotot, a kormány célja, hogy kompenzálja a diákokat, akiket hátrány ért.

A probléma megoldása nem egy nagy összeg kifizetése, hanem a hosszú távú, ingyenes képzési program - mondta Rétvári Bence, hozzátéve: ez jobb esélyt ad az érintetteknek, a végzettség megszerzése jobb munkahelyet és a biztos egzisztenciát jelenthet.

A diákokat képviselő alapítvány az államtitkár szerint nem az ott élő romák segítésében, hanem abban érdekelt, hogy „a Soros-hálózat tagjaként” további feszültséget gerjesszen és minél nagyobb összegű kártérítéseket próbáljon állami szervekből, önkormányzatokból, tankerületekből „kisajtolni”. Bírálta az alapítványt azért is, mert megosztja a falut, miközben az embereknek továbbra is ott kell élniük egymás mellett.

Az államtitkár rossz döntésnek nevezte azokat a bírósági állásfoglalásokat, amelyek nem vették figyelembe az önkormányzat és a tankerület indítványait, hogy a kártérítés ne pénzben, hanem természetben történjen. Véleménye szerint a társadalom igazságérzetét és az érintettek hosszú távú érdekét is az utóbbi szolgálná.

A diákoknak - ma már jórészt fiatal felnőtteknek - különböző képzéseket kínálnak és írásban várják tőlük a választ, hogy melyiket fogadnák el. Kínálnak szakképzést, a gyöngyösi felnőttképző 10-12 hónapos, korábbi OKJ-s jegyzékében szereplő tanfolyamai mellett pszichés segítséget, idegen nyelvi képzést, informatikai képzést, beilleszkedést segítő és traumafeldolgozó foglalkozásokat, továbbá az alapkompetenciákat segítő kiegészítő foglalkozásokat. Felajánlják a belépést a szakképzési Hídprogramba is, hogy segítsék azokat, akiknek esetleg nincs meg az alapfokú képzése, és így majd szakképzést kaphassanak.

A levél tartalmazza, hogy az érintett fiatalok legalább két szakképzés megszerzésének lehetősége közül választhatnak Gyöngyösön vagy 15 kilométeres vonzáskörzetében. A felajánlás szerint a képzés, a tananyag ingyenes, kifizetik a vizsgadíjat és az oktatási intézménybe eljutás utazási költségét is.

Újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: 62 diáknak küldik ki a levelet.

A Debreceni Ítélőtábla 2019. szeptember 18-án hozott jogerős ítéletében szegregáció miatt a Gyöngyöspatán élő roma családoknak százmillió forint kártérítés megfizetésére kötelezte a tankerületet és az önkormányzatot.