A politikus a határzárnál tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, azért egyre magasabb a határt védő kerítés, hogy Európán belül ne legyen belső határellenőrzés. Ha itt nem lenne határvédelem, Európa számtalan országában belső határellenőrzést vezetnének be, ami nemcsak utazási kényelmetlenséget jelentene, de az európai gazdaság számára is visszalépést okozna.

A magyar-szerb határon Európa és az európai emberek biztonságát védik, ennek ellenére az Európai Unió az ehhez kapcsolódó költségek 2 százalékát sem fizette ki Magyarország számára. Jelen pillanatban Magyarország nettó befizetője az uniónak, mivel minden befizetési kötelezettségét teljesíti, ugyanakkor az EU különböző eljárásokat indítva akadályozza, hogy a nekünk járó forrásokat megkapjuk – hangsúlyozta az államtitkár.

Magyarország a kerítés felépítésével, megerősítésével tulajdonképpen hitelt nyújt Európának, és elvárná, hogy a költségek legalább felét az EU állja

 

– mondta Rétvári Bence.

Amikor arról beszélnek, hogy szolidaritásra van szükség az Európai Unión belül, akkor ez nem jelentheti a migránsok szétosztását valamilyen kvóta alapján vagy a nemzetiségi viszonyok megváltoztatását. Azt kell jelentse, hogy a határvédelem költségeit ne csak a magyar adófizetők pénzéből biztosítsuk – szögezte le az államtitkár. Hozzátette: jó lenne ha Európa törlesztené adósságát.

A határvédelem megerősítéséről Rétvári Bence elmondta, a magyar-szerb határszakaszon a kerítés első sorát egy úgynevezett hattyúnyak felhelyezésével, illetve az elé elhelyezett gyors telepítésű drótakadállyal erősítik meg. Ezzel megnehezítik, hogy a migránsok létrát támasszanak a kerítésnek, amely az utóbbi időben a hátársértők jellemző módszerévé vált.

A büntetés végrehajtás által irányított munkában jelenleg naponta mintegy 200 fogvatartott vesz részt, ez a létszám rövidesen 260-ra bővül

 

– tudatta a politikus.

A tavalyi 122 ezerrel és a tavaly előtti 46 ezerrel szemben idén eddig mintegy 229 ezer volt az elfogott és visszaküldött migránsok száma. Ezzel párhuzamosan egyre agresszívebbé válnak a migránsok és főleg az embercsempészek. Nem működnek együtt a határt védőkkel, hanem fizikailag felveszik a küzdelmet, dobálják vagy csúzlival támadják őket - közölte Rétvári Bence.

Az embercsempészek szervezettségét mutatja, hogy olykor „terheléses támadás” alá vetik a magyar határt, egymástól több kilométeres távolságban nagyobb csoportok próbálkoznak meg átjutni a határon, hogy ezzel osszák meg az erőket – mondta.

A Szegedi Fegyház és Börtönben már 20 százalék felett van az embercsempészek aránya, ami országosan 10 százalék. A 2500 embercsempész fogva tartása évente mintegy 3 milliárd forintos többletköltséget jelent - mondta az államtitkár.

Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő leszögezte, a migráció veszélye és az ebből fakadó kockázatok olyan jelentősek, hogy az elhárításuk továbbra is a kormány első számú feladatai közé tartozik.

Magyarország az elsők között merte kimondani, azt amit európaiak millió gondolnak: nem kér az illegális bevándorlásból, nem szeretne bűnözést, no go zónákat a városokban, párhuzamos társadalmakat – mondta.

Magyar és külföldi politikusok nevezték fölöslegeseken és károsnak a határvédelem érdekében tett magyar intézkedéséket. Ma már viszont azzal szembesülünk, hogy nemcsak országok sora követte a magyar példát, hanem el is ismerik azt – mondta Szentkirályi Alexandra.

A kormányszóvivő úgy fogalmazott, az illegális migráció okozta kihívások az elmúlt években nőttek. Az év elejéhez képest háromszorosára nőtt az illegális betörések száma, több mint 200 ezer határsértő próbálkozott eddig idén. Október közepéig 1531 embercsempésszel szemben indult eljárás. A migránsok egyre erőszakosabbá is váltak, nemcsak a kerítést rongálják meg, idén már több mint kétszáz határt védő személy ellen indítottak támadást.

Szentkirályi Alexandra hangsúlyozta, a határt védő kerítés nem elválaszt, hanem éppen a keresztény Európa egységét biztosítja. A kormány soha nem fogja elfelejteni azt a célját, hogy Magyarország legyen Európa legbiztonságosabb országa – tette hozzá.