– A baloldal egyenesen katasztrófát emlegetett a tanévkezdés kapcsán, a pedagógusok tömeges felmondásával, pályaelhagyásával, a közoktatás teljes összeomlásával riogattak. Bő egy hónappal a tanévkezdés után milyen tapasztalatai vannak a minisztériumnak? Hány pedagógus utasította el az új jogállást?

– Zökkenőmentesen folytatódhat a tanév. A pedagógusok 99 százaléka az új jogállást választotta. Elmaradt tehát a felmondási hullám, amire a baloldal és a szakszervezetek hónapok óta biztatták a tanárokat. Az előre beharangozott öt-tízezres számnak a töredéke se hagyta el a pályát, összesen 1205 pedagógus, nagyjából egy százalék nyilatkozott úgy, hogy nem lép át az új életpályatörvény hatálya alá. Viszont szeptember 16. óta, azaz három hét alatt 460 új pedagógus kezdte meg a tanítást állami iskolában, akik már az új életpályatörvény szerint létesítettek új jogviszonyt. És ez a szám hétről hétre emelkedik. Köszönjük a 99 százléknak, hogy nem ült fel a rémhíreknek, és továbbra is az egyik legszebb és legnehezebb hivatást gyakorolja, gyermekeinket neveli.

– Folyamatosan támadta az ellenzék az új pedagógus-életpálya bevezetését. Milyen előnyöket jelent az új jogállás a tanároknak?

– Az új életpályatörvény sok területen hozza előnyösebb helyzetbe a tanárokat. Egyrészről most már a pedagógus nemcsak egy a számtalan közalkalmazott közül, hanem ők a nagybetűs Pedagógusok. Ez az új törvény a tanárokra lett szabva, az ő megbecsültségüket szolgálja. Másrészt az új törvény teremti meg a béremelés alapjait. Ezenfelül csökken a tanárok óraszáma az eddigi 22-26 tanóráról fix heti 24 tanórára. Növekszik ugyanakkor a szabadnapok száma 46-ról 50-re. Több idő marad a tanításra, mert az adminisztrációs terhek többségét, háromféle minősítést és önértékelést, illetve a pedagógus I. fokozatban levők portfólió készítési kötelezettségét eltörli az új törvény. Megszűnnek a pályakezdőket és fiatalokat hátrányosan érintő bérszabályok, így a fiatal tanárok közül többen lépnek és maradnak a pályán a fizetés miatt.

– A tények ellenére hónapokon át tüntettek különböző csoportok a pedagógusok helyzetére hivatkozva.

– Az elmúlt hónapok sokszor erőszakos akciói mögött baloldali politikai aktivisták álltak és nem pedagógusok. A pártok a pedagógusok ügyére akartak rátelepedni, a tanárokat és diákokat felhasználva akartak országos kormányellenes akciókat indítani. Az iskolának, az oktatásnak a gyerekekről kell szólnia és nem a politikáról!

– Ezek szerint teljesen alaptalan volt a megmozdulásokon és a baloldali sajtóban indított „számháború”?

– A baloldal és a szakszervezetek részéről egyre radikálisabb és irreálisan túlzó számok jelentek meg arról, hogy mennyi pedagógus hiányzik az oktatásból. Tavasszal 16 ezres tanárhiányról beszéltek, nyáron azt mondták, hogy hétezer, a nyár végén azt mondták, hogy húszezer, a tanév kezdetén azt mondták, hogy 34 ezer. Azaz összevissza dobálóznak számokkal, mindig eggyel nagyobbat mondott be valaki.

– A sajtóban többször példálóztak azzal, hogy egyik vagy másik iskola hány tanárt keres, mennyit venne fel, akár azonnali kezdéssel is. Magas vagy alacsony a magyar közoktatásban dolgozó tanárok száma?

– Mindenki hallott olyan esetről, hogy egyik vagy másik ismerőse iskolájában tanárt keresnek. Ugyanakkor, hogy kevés tanár van vagy elég, azt leginkább a tanár-diák arány mutatja meg. Ebből derül ki, hogy mennyi figyelem jut egy-egy diákra. Akár az EU, akár az OECD kimutatásait nézzük, nemzetközi viszonylatban Magyarország meglepően jól áll. Az Eurostat rangsora szerint a 8. legjobb arány a magyar, nálunk 10-15 százalékkal több tanár van, mint az EU-s átlag. Az OECD kimutatása szerint nálunk 3-4 diákkal kevesebb jut egy tanárra, mint a világ legfejlettebb országaiban általában. Tehát mindenhol az első harmadban vagyunk. Olyan országokat előzünk meg, mint Németország, Franciaország, Finnország, Svájc, az USA vagy Japán. A magyar oktatást megbecsülni kell, nem lebecsülni!

– Vannak olyan fiatalok, akik a nyugdíjba vonuló tanárok helyébe léphetnek?

– A pedagógus-utánpótlás szempontjából biztató, hogy húsz éve nem vettek fel annyi hallgatót pedagógusképzésre, mint idén. Húsz éve 5007, tíz éve 9070, idén pedig rekordmagas 12 894 hallgató kezdte meg a tanulmányait. Se a Medgyessy-kormány alatt, se a Gyurcsány-kormányok alatt, se a Bajnai-kormány alatt nem vettek fel egyik évben sem annyi pedagógushallgatót, mint idén.

– A fenti tények, a számok ellenére a pedagógusok érdekképviseleti szervezetei is csatlakoztak a baloldal kormányellenes kampányához. 

– Kérdem én, mióta az a feladata a szakszervezeteknek, hogy azok ellen dolgozzon, akiket képviselnie kéne? Merthogy pontosan ezt tették. Folyamatosan valótlanságokat terjesztettek az új jogállási törvényről, hogy minél többen hagyják el a pályát. Még a Soros György által finanszírozott TASZ is beállt az utolsó napokban, hogy minél többeknek nyújtsanak jogi segítséget a kilépéshez, interneten küldözgették a jogviszony megszüntetéshez használható iratmintákat. Szégyen, hogy azért dolgoztak, hogy kevesebb tanára legyen a magyar diákoknak. Közben Brüsszelben pedig nap mint nap akadályozzák, hogy a magasabb pedagógus-béremelést megkaphassák a tanárok.

– Ezek után lát esélyt arra, hogy normális párbeszéd legyen az új pedagógus-jogállásról, hogy nyugvópontra jusson az erről szóló politikai vita?

– Eljött az idő, hogy a politikusok végre ne korbácsolják tovább az indulatokat az iskolákban. Az új életpályatörvényt elfogadtuk, a pedagógusok 99 százaléka az új jogállást választotta. Megtörtént, aminek meg kellett történnie. Eddig hergeltek és politikai aktivistákat küldtek a tanárokra és diákokra, de most már hagyják őket békén, vonuljon ki a politika az iskolákból, hogy nyugodt körülmények között tudjon folytatódni a tanítás.

– A közoktatás területén az új jogállás kialakítása, a tanév zökkenőmentes elindítása után milyen feladatok állnak a kormányzat előtt?

– Egy nagy feladatunk van a következő hónapokra: a pedagógusok nagyarányú fizetésemelése. Ha végre nem blokkolják tovább az EU-s forrásokat, akkor azonnal 561 ezer forintra emelkedik a pedagógus átlagbér, 2025-re pedig nyolcszázezer forintot fognak keresni átlagosan a pedagógusok.

Ha a baloldal nem akadályozná a pedagógus béremelést, bizonyára még többen maradnának a pályán vagy választanák ezt a hivatást. Ezzel a nekik kell elszámolni a lelkiismeretük és a pedagógusok felé. Ideje lenne, hogy a baloldal végre tegyen valamit azért, hogy a tanárok megkapják a pénzüket Brüsszeltől. Ne feledjük, 2008-ban a baloldali kormány alatt 15 ezer tanárt bocsájtottak el, elvettek minden pedagógustól egyhavi bért, több mint 380 helyen zártak be iskolát, és tandíjassá tették a pedagógusképzést. És most ők keveslik a tanárok létszámát és bérét. Mi viszont a gazdasági válság éveiben is emeljük a béreket.

– A napokban két magyar tudós is Nobel-díjat kapott, Karikó Katalin kutatóbiológus és Krausz Ferenc fizikus. Sokan őszintén örültek a két tudós sikerének, egyesek viszont azt hozták fel, hogy hiába magyarok a díjazottak, sikereiket mégis csak külföldön végzett kutatásaikkal érték el. 

– Óriási siker, hogy az elmúlt napokban két magyar tudós is Nobel-díjat kapott. Fantasztikus eredmény, igazán büszkék lehetünk rájuk. Ez elsősorban az ő személyes sikerük, a kimagasló tehetségük és szorgalmuk elismerése. Nyilván el sem tudjuk képzelni, hogy mennyi munka, lemondás, áldozat és tudás van az elért eredményeik mögött, de azt azért ne felejtsük el, hogy mind a ketten a magyar oktatási rendszerben tanulták meg az alapokat. Éppen ezért nekünk, magyaroknak is önbizalmat adhat, hogy mi is képesek vagyunk a legkiválóbb teljesítményre ma is. De ehhez az kell, hogy megbecsüljük magunkat és ne lebecsüljük.